Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
11
Nov
    A Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
III. Kormányrendeletek
 
 
A Kormány értékelte Magyarország járványügyi helyzetét és az eddig meghozott intézkedéseket, ennek alapján megállapította, hogy az eddig meghozott intézkedések fenntartása mellett újabb védelmi intézkedések bevezetése vált szükségessé, ezek a következők:
Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
Minden gyülekezés tilos.
Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A házhoz szállítás adminisztratív terheit a Kormány csökkenti, és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába. Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.
Az üzletek - a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével - este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.
A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.
Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat. A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A Kormány felkéri a vallási közösségeket, hogy a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.
A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani.
Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett. A vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.
A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat, állatkerteket és korcsolyapályákat.
A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.
Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető.
Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak.
Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.
Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.
Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat - külön kormányrendeletben foglaltak szerint - hetente tesztelni kell.
A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata. Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező.
A fenti döntések végrehajtása céljából - általánosan kötelező magatartási szabályként-a Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 15. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. § és a 30. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (la) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 21. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján.
a 31. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.    A maszkviselési szabályok megerősítése
1.    §      (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles
a)         a tömegközlekedési eszközön,
b)        a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken,
c)         az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során,
d)        - az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével - a bevásárlóközpont területén,
e)         a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott
ea)          közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
eb)          nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
f)          ügyfélfogadási időben
fa)           a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,
fb)           az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá
fc)           minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben - az ott foglalkoztatottakat is beleértve - rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben,
g)         minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,
h)        a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet)
ha)         történő munkavégzés során,
hb)         vendégként
orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy azaz orrot és a szájat folyamatosan elfedje.
(2)   Az egészségügyi intézmény területén - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - mindenki köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot viselni.
(3)   Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.
(4)   A szociális intézményben
a)        az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal,
b)        az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint
az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.
2.    §      (1) Az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy
a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.
(2)   Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.

(3)   Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles

a)         az utazásból kizárni,
b)         a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és
c)         gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.
(4)   Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés c)-h) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
2.    A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok
3.    §      (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között - e rendeletben meghatározott kivétellel - mindenki köteles a lakóhelyén,
a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.
(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően
a)         egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,
b)         munkavégzés céljából,
c)         a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és
d)         a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott
da)         edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából,
db)         edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából,
de) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából
este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
(3)   Az (1) bekezdéstől eltérően kutyasétáltatás céljából este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen tartózkodás azzal, hogy a kutyasétáltatás során a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete nem hagyható el.
(4)   A települési önkormányzat saját hatáskörben dönthet a kutyafuttató bezárásáról.
(5)   A (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti eseteket okirattal szükséges igazolni.
(6)   Az (5) bekezdés szerinti okirat tartalmi követelményeit a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos honlapján közzéteszi.
(7)   Az (5) bekezdésben meghatározott - a (6) bekezdés szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő - okirat hiányában, este 8 óra és reggel 5 óra között, tilos a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti okból a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
4.    §      (1) Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés.
(2)   A közterületen, a nyilvános helyen, illetve a szabadtéri sportpályákon az egyéni szabadidős sporttevékenység - különösen futás, gyaloglás, kerékpározás - gyakorlása megengedett.
(3)   Tilos - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a közterületen, a nyilvános helyen, valamint a sportpályákon a csapatsportok - különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda - gyakorlása.
(4)   A (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedést nem kell alkalmazni a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára tartott edzés és sportrendezvény alkalmával.
3.    A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések
5.    §      (1) Tilos - a 6. § szerinti kivétellel - rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.
(2)   Rendezvény helyszínén - a 6. § szerinti kivétellel - a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.
(3)    Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen
a)        a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,
b)         a kulturális esemény,
c)         a sportesemény,
d)         a magánrendezvény, valamint
e)         a karácsonyi vásár.
(4)   Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása - a házasságkötés, valamint a temetés kivételével - nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.
(5)   Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.
6.     §     (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.
(2)    A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.
(3)   A családi esemény vagy a magánrendezvény - a házasságkötés és a temetés kivételével - abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.
(4)    A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.
(5)    A házasságkötésnél kizárólag
a)         a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető,
b)         a házasulok,
c)         a házasulok tanúi,
d)         a házasulok szülei, nagyszülei,
e)         a házasulok testvérei és
f)          a házasulok gyermekei
lehetnekjelen.
7.     § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény
helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.
4.     A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések
8.     §     (1) Vendéglátó üzletben
a)         az ott foglalkoztatottak kivételével és
b)        a (2) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.
(2)   Vendéglátó üzletben való tartózkodás - az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében - az ehhez szükséges időtartamig megengedett.
(3)    Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni
a)        a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
b)        a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
c)        a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
d)         az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.
5.     Az üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések
9.     §     (1) Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben
a)         az üzletben,
b)         a lottózóban, valamint
c)         a nemzeti dohányboltban tartózkodni.
(2)    Este 7 óra és reggel 5 óra között
a)         az üzlet,
b)         a lottózó, valamint
c)         a nemzeti dohánybolt köteles zárva tartani.
(3)    Este 7 óra és reggel 5 óra között
a)         a gyógyszertár és
b)         az üzemanyagtöltő-állomás nyitva tarthat.
(4)    E § alkalmazásában a vendéglátó üzlet nem minősül üzletnek.
6.     A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések
10.     §   (1) A szálláshelyen - e rendelet szerinti kivétellel - tilos tartózkodni.
(2)    A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.
(3)   A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.
(4)   A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.
11.     § A 8-10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról
a)         a    vendéglátó üzlet,
b)         az üzlet,
c)         a    lottózó,
d)         a    nemzeti dohánybolt,
e)         a    gyógyszertár,
f)          az üzemanyag-töltőállomás, valamint
g)         a    szálláshely
üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
7.     A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések
12.     §   (1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos
a)         az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),
b)         a mozinak,
c)         az edző- és fitneszteremnek,
d)         az uszodának,
e)         a közfürdőnek,
f)          a jégpályának,
g)         az állatkertnek, a vadasparknak,
h)         a kaland parknak, a vidámparknak,
i)          a játszóháznak és
j)         
a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott
ja)           muzeális intézménynek,
jb)           nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,
jc)           kép- és hangarchívumnak,
jd)           közművelődési intézménynek,
je)           közösségi színtérnek és
jf)            integrált kulturális intézménynek
a látogatása és e helyszíneken - az ott foglalkoztatottak kivételével - a tartózkodás.
(2)   A szálláshelyen - a 10. § (3) és (4) bekezdése szerint - jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található
(1)   bekezdés szerinti helyszíneket nem látogathatja.
(3)   A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani.
(4)   A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.
A 12. § szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a 12. § (1) bekezdése szerinti helyszínek üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
8.    A felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések
(1)   A felsőoktatási intézményben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható.
(2)   Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - felsőoktatásért felelős miniszter, a felsőoktatási intézmény rektorának kezdeményezésére felmentést adhat.
(3)   Ha a felsőoktatási intézmény fenntartója nem a felsőoktatásért felelős miniszter, a rektor kezdeményezése alapján a felsőoktatási intézményt fenntartó miniszter adhat felmentést a (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól.
(4)   A felsőoktatási intézmény kollégiumának és diákotthonának hallgatók általi látogatásának a rendjéről a felsőoktatási intézmény rektora dönt.
9.    Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai
(1)   A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján.
(2)   Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
(3)   A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.
(4)   Az (1) bekezdés szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
(5)   A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható.
(6)   A veszély helyzet idején az (1)—(3) bekezdésben meghatározott bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.
A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a 15. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés alapján végzett tevékenységük során
a)        a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint
b)        ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben
foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.
10.    A nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések
17.    §    (1) A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig nyitva tartanak.
(2)   Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek. A középiskolák és szakképző intézmények kapcsán a kormányzati intézkedések végrehajtásáról a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény értelmében a köznevelésért, illetve a szakképzésért felelős miniszter határozatban rendelkezik.
(3)   A nevelési, oktatási intézménybe
a)         a 18. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, illetve a nagykorú tanuló csak abban az esetben léphet be, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket,
b)         történő belépés során azt a gyermeket, illetve kiskorú tanulót, akinek a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, a többi gyermektől, illetve tanulótól el kell különíteni, és erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt távközlési eszköz útján haladéktalanul tájékoztatni kell.
(4)   Az országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi a nevelési, oktatási intézménybe való belépéshez megengedett testhőmérséklet mértékét.
(5)   Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (2) bekezdése szerinti közhírré tétel mellett a (4) bekezdés szerinti határozatról készült közleményt a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.
(6)   A nevelési, oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni a (3) bekezdés szerinti előírás végrehajtásáról.
(7)   A nevelési, oktatási intézménybe történő érkezéskor mindenki köteles magát a testhőmérséklet ellenőrzésnek alávetni.
18.    §    (1) A nevelési, oktatási intézmény területére
a)         az ott foglalkoztatott személyen,
b)         az ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen,
c)         a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn,
d)         a gyermeken, illetve a tanulón és
e)         a gyermeket, illetve a tanulót - a (2) bekezdés szerint - kísérő nagykorú személyen kívül más személy nem léphet be.
(2)   Ha a gyermeket, illetve a tanulót a nevelési, oktatási intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseli, az intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet.
19.    § A szakmai szabályoknak megfelelő a SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas vizsgálat részletszabályairól
külön kormányrendelet rendelkezik
a)         az egészségügyi intézménynek, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozója,
b)         a nevelési, oktatási intézmény, nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozója,
c)         a szociális intézmény dolgozója és
d)         a bölcsőde dolgozója esetében.
11.    A Magyar Honvédség veszélyhelyzeti közreműködése
20.    §    (1) A Magyar Honvédség a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről
szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Hvt. 54/E. §-a szerint közreműködik a veszélyhelyzettel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásában.
(2)   A Magyar Honvédség támogatja a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátásában, ennek során
a)         ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét,
b)         közreműködik a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében és
c)         közterületi járőrszolgálatot lát el.
(3)   A Magyar Honvédség a veszélyhelyzetben a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közreműködői feladatokat a (4) bekezdésben meghatározott személyi kör iránymutatása alapján önállóan vagya rendőrséggel együtt látja el.
(4)   A (2) bekezdés a) pontja szerinti őrzés-védelmi feladatot a veszély helyzet ideje alatt - a Hvt. 81. § (1) bekezdés I) pontja alapján kiadott külön kormányrendeletben nem szabályozott esetben - a Magyar Honvédség önállóan vagya rendőrséggel együtt
a)         a Kormány veszély helyzet elhárításáért felelős tagja döntése,
b)         a Kormány honvédelemért felelős tagja döntése,
c)         a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet
1.   §-a alapján létrehozott Operatív Törzs (a továbbiakban: Operatív Törzs) felkérése vagy
d)         a Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős tagjának felkérése
alapján, az a) vagy b) pont szerinti döntésben, valamint a c) vagy d) pont szerinti felkérésben megjelölt létesítmény vonatkozásában - a kapacitásai és az egyéb, a veszélyhelyzetben ellátandó feladatai teljesíthetősége figyelembevétele mellett - látja el.
12.    A védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése
21.    §    (1) Ha a koronavírus világjárvány elleni védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a koronavírus
elleni védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt (a továbbiakban együtt: eszköz) saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti az érintett eszköz Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) általi beszerzését.
(2)   Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén - az Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén - az ÁEEK a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során.
13.    Jogkövetkezmények
22.    §    (1) Az e rendeletben meghatározott védelmi intézkedések betartását a rendőrség a 20. § (2) bekezdés b) pontjára
figyelemmel a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi.
(2)   Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 2. § (1), (2) és (4) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, a 7. §, a 9. § (2) bekezdése, a 11. §, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, valamint a 17. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően
a)         100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
b)         a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt - a 17. § (6) bekezdése kivételével - legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.
(3)   A rendőrség a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.
(4)   A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.
(5)   A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha
a)         a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
b)         azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
(6)   Ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja az (5) bekezdés szerinti, a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben tette meg, a rendőrség a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.
(7)   A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.
(8)   A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
(9)   A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(10)   A (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója
a)         az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság,
b)         a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.
(1)    


A Szabstv. 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki az 1. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 2. §
(3)   bekezdésében, 3. § (1), (3) és (7) bekezdésében, 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. §
(1)    és (5) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 12. § (1) és
(2)    bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedést megszegi.
(2)    A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
(3)    Az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabstv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.
14.    Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában
a)        kulturális esemény: a személyes művészi teljesítményt igénylő vagy kulturális szolgáltatást nyújtó, közönség jelenlétében zajló nyilvános rendezvény,
b)        lottózó: a szerencsejáték-felügylet által engedélyezett lottójáték és totófogadás értékesítésére szolgáló helyiség,
c)         nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely,
d)         tömegközlekedési eszköz: a közösségi közlekedés során használt jármű, eszköz.
15.    Záró rendelkezések
E rendelet hatálybalépése előtt elkövetett,
a)        a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: RÍ.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 9. §-a, valamint
b)        a veszély helyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 10. § (1) bekezdése
szerinti szabálysértések miatt indított eljárásokat a Szabstv. 4. §-ától eltérően, a szabálysértés elkövetésekor hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
E rendelet hatálybalépését megelőzően
a)         az RÍ. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 3. §-a, valamint,
b)         az R2. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 5. §-a
alapján indított eljárásokat, az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
Felhatalmazást kap a települési önkormányzat polgármestere, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a főpolgármester, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi polgármester mint a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi közgyűlés hatáskörének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján gyakorlója, hogy önkormányzati rendeletben
a)        határozza meg a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén azon közterületeket, illetve nyilvános helyeket, ahol e rendeletben meghatározott módon kötelező maszkot viselni,
b)        rendelkezzen a településen található kutyafuttató bezárásáról.
E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.
Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.
Hatályát veszti a Magyar Honvédség járványügyi készültséggel kapcsolatos feladatokban történő közreműködéséről szóló 410/2020. (Vili. 30.) Korm. rendelet 1. § b) és e) pontja.
31.     § Hatályát veszti az RÍ.
32.     § Hatályát veszti az R2.
a)         1. alcíme,
b)         2. alcíme,
c)         3. alcíme,
d)         10. §-a.

 

 
 
06
Nov
    478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet kihirdetéséről

MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA

2020. november 3., kedd

Tartalomjegyzék

478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet   A veszélyhelyzet kihirdetéséről

A veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről

III. Kormányrendelet

A Kormány 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelete

a veszélyhelyzet kihirdetéséről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 2. és 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1.    A veszélyhelyzet kihirdetése

1.    §             A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus

világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.

2.     A koronavírus világjárvány következményeinek elhárításával összefüggő szabályok

2.    §     (1) A Kormány a koronavírus világjárvány következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt

jelöli ki.

(2)  A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel létrehozott Operatív Törzs segíti.

3.    §     (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek.

(2)    A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.

(3)  A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában.

3.     Záró rendelkezések

4.     § Ez a rendelet 2020. november 4-én lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök


A Kormány 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelete

A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 13. és 14. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.    A kijárási korlátozás
1.    §     (1) Éjfél és reggel 5 óra között - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén
vagy a szálláshelyén tartózkodni.
(2)    Az (1) bekezdéstől eltérően
a)         munkavégzés céljából,
b)         a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából,
c)        a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából vagy
d)        egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal éjfél és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
(3)   Ha az Országgyűlés e rendelet hatályát meghosszabbítja, az (1) bekezdés szerinti kijárási korlátozás hatályának a fenntartásról a Kormány legkésőbb 2020. november 30-án döntést hoz.
2.    A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések
2.    §     (1) Tilos az olyan rendezvény helyszínén tartózkodni,
a)        amely rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújt és
b)         amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.
(2)    Tilos az (1) bekezdés szerinti rendezvényt szervezni, illetve tartani.
3.    A kulturális rendezvényekre és helyszínekre, a mozielőadásokra, valamint a sportrendezvényekre vonatozó védelmi intézkedések
3.    §     (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti rendezvény fogalma alá nem tartozó, az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése
céljából megtartott esemény, függetlenül annak nyilvánosságától - különösen színház, tánc-, zeneművészet -, a mozielőadás, valamint a nem nemzetközi sportrendezvény (a továbbiakban együtt: kulturális vagy sportrendezvény) a (2) és (3) bekezdés szerint tartható meg.
(2)    A kulturális vagy sportrendezvény nézőterén a nézők-a páholyok kivételével-
a)         csak minden harmadik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között két ülőhelyet üresen kell hagyni és
b)         a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyeket nem foglalhatják el,
azzal, hogy az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között is lehetőség szerint 1,5 méteres távolságot kell biztosítani.
(3)   A kulturális vagy sportrendezvény során a nézők- a nézőtéren kialakított ülőhelyeken kívül - 1,5 méteres távolságot kötelesek egymástól megtartani, különösen
a)         a páholyokban,
b)         a kulturális vagy sportrendezvény szünetében,
c)         a kulturális vagy sportrendezvény létesítményének területén, illetve
d)         a kulturális vagy sportrendezvény helyszínén található vendéglátó üzletben.
(4)   A (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedések betartásáról és az ahhoz szükséges feltételek biztosításáról a kulturális vagy sportrendezvény szervezője, illetve a kulturális vagy sportrendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni. Azt a személyt, aki a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja felszólítására sem tartja meg a (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedéseket, a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
(5)   A nemzetközi sportrendezvényekre a 9. §-ban meghatározottakon túl a nemzetközi szövetség előírásai alkalmazandóak.
4.   §      (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott
a)         muzeális intézmény,
b)         nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmény,
c)         kép- és hangarchívum,
d)         közművelődési intézmény,
e)         közösségi színtér, valamint
f)          integrált kulturális intézmény
látogatható, azzal, hogy a látogatók kötelesek egymástól 1,5 méter távolságot tartani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról az (1) bekezdés szerinti intézmény üzemeltetője köteles gondoskodni. Azt a személyt, aki az üzemeltető, vagy az üzemeltető alkalmazottja felszólítására sem tartja meg a másik személytől az 1,5 méter távolságot, az üzemeltető vagy az üzemeltető alkalmazottja köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
5.   §      (1) A 3. és 4. § szerinti kötelezettségek betartását az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
(a továbbiakban: rendőrség) ellenőrzi.
(2)   Ha a rendőrség az ellenőrzés során a 3. § (4) bekezdése vagy a 4. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 38/B. §-ától eltérően
a)         figyelmeztetést alkalmaz,
b)         100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
c)         a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt - a sportrendezvény helyszíne kivételével - legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja, vagy
d)         a sportrendezvény helyszíne esetében elrendeli, hogy a helyszínen legalább egy, de legfeljebb tíz sportrendezvényt nézők nélkül, zártkapus formában kell megtartani.
(3)   Ha a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés d), f) és j) pontja esetében a rendőrség az ellenőrzés során az R. 2. § (1) bekezdése, az R. 2. § (4) bekezdése, az R. 2. § (4a) bekezdés a) pontja vagy az R. 2. § (4b) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazza.
(4)   A rendőrség a (2) bekezdés b) és c), illetve b) és d) pontja szerinti jogkövetkezményt együtt is kiszabhatja.
(5)   A (2) bekezdés szerinti szankció azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is kiszabható.
(6)   A (2) bekezdés szerinti szankció nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha
a)         a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
b)         azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
(7)   Ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a (6) bekezdés szerinti, a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben tette meg, a rendőrség a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.
(8)   A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.
(9)   A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
(10)   A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(11)   A (2) és (3) bekezdés szerinti jogkör gyakorlója az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság.
4.    A tömegközlekedéssel összefüggő járványügyi intézkedések
6.    §     (1) A SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) terjedésének csökkentése
érdekében, Budapesten, valamint a megyei jogú városokban helyi tömegközlekedési szolgáltatást végző gazdasági társaság köteles járatsűrítési tervet készíteni a munkanapokon reggel 7 óra és délelőtt 9 óra közötti, valamint délután 15 óra és este 19 óra közötti időszakokra.
(2)   A járatsűrítési tervet az (1) bekezdés szerinti kötelezettek 2020. november 5. napjáig kötelesek elkészíteni, és Budapesten helyi tömegközlekedési szolgáltatást végző gazdasági társaság esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve a megyei jogú városokban helyi tömegközlekedési szolgáltatást végző gazdasági társaság esetében a megyei jogú város illetékessége szerinti megyei kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) részére átadni.
(3)   Ha a kormányhivatal a járatsűrítési tervet nem hagyja jóvá az (1) bekezdés szerinti kötelezett köteles a kormányhivatal által meghatározott szempontok szerint, a kormányhivatal által meghatározott határidőn belül a járatsűrítési tervet újra elkészíteni, és a kormányhivatal részére átadni.
(4)   A kormányhivatal által jóváhagyott járatsűrítési terv végrehajtásáról az (1) bekezdés szerinti kötelezett a jóváhagyás napján köteles intézkedni.
7.    §     (1) A Gst. 38/B. §-ától eltérően a kormányhivatal a 6. § (1)—(4) bekezdése szerinti szabály megsértése esetén
a kötelezettre 1 000 000 forinttól 5 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki.
(2)   Ha a kötelezett az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabását követően sem készíti el a 6. § (1) bekezdése szerinti járatsűrítési tervet, illetve a 6. § (3) bekezdése szerinti átdolgozott járatsűrítési tervet, az (1) bekezdés szerinti bírság ismételten több alkalommal kiszabható.
(3)   Ha a kötelezett a kormányhivatal által jóváhagyott járatsűrítési terv végrehajtásáról a bírság kiszabását követő napon sem intézkedik, az (1) bekezdés szerinti bírság ismételten több alkalommal kiszabható.
(4)   A kiszabott bírság megfizetése a kormányhivatal hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.
(5)   A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
(6)   A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
5.    A várakozási díj megfizetésének a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályai
8.    § A koronavírus világjárvány terjedésének csökkentése érdekében
a)         a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint
b)         az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek
várakozási területeinekjárművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat nem kell fizetni.
6.    A járványügyi készültségi időszak szabályai
9.    § A járványügyi készültségi időszak szabályai - így például a maszkviselés szabályai - a veszélyhelyzet idején is
fennmaradnak.
7.    Záró rendelkezések
10.   §   (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi
II.   törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) !.§(!) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki a 2. §-ban, a 3. § (1)—(3) bekezdésében és a 4. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedést megszegi.
(2)   A Szabs. tv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
(3)   Az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabs. tv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.
11.§
(1)   Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. november 4-én lép hatályba.
(2)   Az 1. § és a 12. § 2020. november 5-én lép hatályba.
12.§
A 10. § (1) bekezdésében az„a 2. §-ban"szövegrész helyébe az„az 1. §-ban,a 2. §-ban"szöveg lép.
13.§
Az R. 1/A. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § A 3/A. § szerinti hatáskör gyakorlója
a) az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőkapitányság,
b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság."
14. §
Hatályát veszti az R.
a)         !.§(!)   bekezdés 1) pontja,
b)         3. § (1)                  bekezdésében az„a             6. §          (6) bekezdése,"szövegrész,
c)         6. §-a,
d)         9. §-ában az„a 6. § (2), (3) és (6) bekezdése,"szövegrész.
 
 

 

 
 
24
Sep
    MÁRIS MEGVAN A PONTOS ÖSSZEG? EKKORA NYUGDÍJEMELÉSRE számíthatnak a magyar nyugdíjasok 2021. január 1-től
 MÁRIS MEGVAN A PONTOS ÖSSZEG? EKKORA  NYUGDÍJEMELÉSRE számíthatnak a magyar nyugdíjasok 2021. január 1-től

 Az államtitkár ismertette, hogy mivel a költségvetés 3 százalékos inflációval számol, jövő januárban egy átlagos nyugdíj 147 ezer forint lesz, ami után csaknem 37 ezer forintnyi jár pluszban a jövő év elején.
Közölte: a remények szerint jövőre ismét kapnak majd nyugdíjprémiumot az idősek, ami a kalkulál t 4,8 százalékos GDP-növekedés után akár 26 ezer forint is lehet.
Kijelentette: a 13. havi nyugdíj szélesebb kört érint a korábbiaknál, hiszen nemcsak a nyugdíjban, hanem a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapják, fennmarad mellette a nyugdíjprémium, és a 13. havi nyugdíjnak nincs felső plafonja. Mindenki a nyugdíjának megfelelő mértékben részesül abban.

A nyugdíjemelésre jogosultakon (saját jogú nyugellátásban, hozzátartozói nyugellátásban, és a nyugellátásokkal egy tekintet alá eső ellátásokban részesülők) túl 2021-ben is részesülnek emelésben fenti Kormányrendeletben meghatározott más ellátások jogosultjai.
Így megilleti az emelés a,korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokban, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó kormányrendelet alapján a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, házastársi pótlékban, vagy házastárs után járó jövedelem pótlékban részesülők.
 
   
17
Mar
    2020. évi 6. számú tájékoztató a koronavírusról és a releváns jogszabályi változásokról

BUDAPEST FŐVÁROS
KORMÁNYHIVATALA
 
REHABILITÁCIÓS FŐOSZTÁLY
 
 
Iktatószám: BP-0601/0002-/2020
Tárgy: 2020. évi 6. számú tájékoztató a koronavírusról és a releváns jogszabályi változásokról
 
Tisztelt Munkáltató!
 
A járványügyi vészhelyzet kihirdetését követően az EMMI Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztályának munkatársaival haladéktalanul egyeztetéseket kezdeményeztünk a megváltozott munkaképességű munkavállalók költségvetési támogatása jogszabályi környezetének az áttekintése, a szükségszerű és lehetséges megteendő intézkedések érdekében. Ezen egyeztetéseknek az eredményéről és a megtehető intézkedésekről tájékoztatni fogjuk a munkáltatókat, addig azonban a vészhelyzettel kapcsolatos problémakörre, kérdésekre, felvetésekre, nem áll módunkban érdemi választ adni jogalkalmazó hatóságként. Kérjük, hogy telefonon történő megkeresés helyett, konkrét kérdéseit a tamogatas@rehab. bfkh. gov.hu címre szíveskedjen elküldeni.
A fentieken túl egyeztetést kezdeményeztünk a Magyar Államkincstárral is az elszámolási Nyilatkozatok beküldésének módjáról. A veszélyhelyzetre való tekintettel a havi elszámolásokhoz tartozó aláírt, lebélyegzett Nyilatkozatokat e-mailben, szkennelve is elküldhetőek a székhely szerint illetékes megyei Állampénztári Irodák részére. Ebben az esetben - az elektronikus levél megküldésével egyidejűleg - gondoskodnikell az eredeti Nyilatkozat postai úton történő továbbításról is.
Tisztelt Munkáltató!
A 2020. március 1-jén hatályba lépett jogszabályváltozások - közvetve - érintették a 2011. évi CXCI. törvényt, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (a továbbiakban: Mmtv.), a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról (a továbbiakban: Mmr.), illetve minimálisan, a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendeletet, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról (a továbbiakban: Mmtr.).
A jogszabályváltozások egyik nagy csoportja a közigazgatási eljáráson belüli fellebbezés jogintézményének a megszüntetésére vonatkozott. A közigazgatási perrendtartásról rendelkező 2017. évi I. törvény, illetve a 2019. évi CX. törvény 2020- március 1-től aktuális állapota, a hatósági ügyek igen jelentős részében - így a nyugdíj, és egészségbiztosítási, rehabilitációs hatósági ügyekben is - megszűntette a közigazgatás szervezetén belüli jogorvoslat lehetőségét, azaz a hatósági határozatok elleni fellebbezés lehetőségét. Ebből adódóan, 2020. március 1-jétől a jogorvoslatra csak közigazgatási perben kerülhet sor, kivéve azon eseteket, ahol törvény kifejezetten lehetővé teszi a fellebbezés jogát.
Itt jegyzendő meg, hogy 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, így a közigazgatási perekben 2020. április 1-jétől első fokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Győri Törvényszék, Veszprémi Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Debreceni Törvényszék) fog eljárni, regionális illetékességgel.
Budapest Főváros Kormányhivatala - Rehabilitációs Főosztály
1036 Budapest, Lajos utca160-162. - 1300 Bp., Pf.: 281. - Telefon: +36 (1) 896-70-64
A jogszabályváltozások másik nagy csoportja a kormányhivatalok belső szervezeti egységei közötti hatásköröket és ezzel együtt a területi illetékességeket csoportosította át. Az úgynevezett megyeszékhely        járási    hivatalok           eddig, egyes ügyekben  (pl: rehabilitációs hatóságként) az egész
megyére vonatkozó illetékességgel gyakorolták hatáskörüket. (Budapesten pl. a III. Kerületi Hivatal, Budapestre és Pest                                    megyére vonatkozó illetékességű hatásköröket is           gyakorolt rehabilitációs
hatóságként). 2020. március 1-jétől a járási illetve kerületi hivatalok csak az adott járásra, illetve kerületre vonatkozó                   illetékességgel gyakorolják hatáskörüket. Az       egész megyére kiterjedő hatásköröket a
továbbiakban a fővárosi/megyei kormányhivatal gyakorolja önálló szervezeti egységein keresztül. (pl.: Budapest                 Főváros Kormányhivatala, mint rehabilitációs       hatóság illetékessége Budapest és Pest
megyére terjed ki.)
A fentieknek (fellebbezési              lehetőség     megszűnése,      a      fővárosi/megyei     kormányhivatal
hatáskörgyakorlása)    megfelelően  az Mmtv. szövege       szükségszerűen      módosult. A kivételes
rokkantsági ellátással kapcsolatban a méltányossági jogkörben kiadott döntés elleni fellebbezésnek 2020. március 1. előtt sem volt helye, de tekintettel arra, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos valamennyi hatósági döntés elleni fellebbezési lehetőség megszűnt, így a 13/A. §-ban és a 20/E.§ (1)-(2) bekezdésben foglaltak törlésre kerültek. A kivételes rokkantsági ellátás jogintézményét a módosítások másban nem érintették, az 2020. március 1. után is megmaradt.
Az Mmr. szövege lekövette a kormányhivatalokon belüli hatásköri változásokat, mely szerint rehabilitációs hatóságként a továbbiakban a megyei/fővárosi kormányhivatal jár el. Ennek megfelelően változott többek között, az Mmr. 1.§-nak több bekezdése, a 2.§, 3.§, 3/A.§, 4.§, a 10.§ (2) bekezdése, és a 16. § és a 21.§-ok.
Az Mmtr. szövege lényegi változásokkal nem érintett, az 1/A. § (2) bekezdésének kivételével, amely a szociál-és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterre, mint felügyeleti szervre vonatkozik.
Budapest, - dátum a digitális aláírás szerint
 
Tisztelettel:
 
Digitálisan aláírta: Ébert Péter
 
Dátum:2020.03.16 16:3705 +01'00'
 
Ébert Péter
főosztályvezető
 
 
 
08
Feb
    2020. évi 4. számú tájékoztató a releváns jogszabályi változásokról

 

 
Iktatószám: BP-0601/0002-4/2020
Tárgy: 2020. évi 4. számú tájékoztató a releváns jogszabályi változásokról
 
Tisztelt Munkáltató!
 
A foglalkozási rehabilitáció szűkebb jogi környezetét érintően, az alábbi jogszabályváltozások léptek életbe, 2020. január 1-vel.
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
- A megváltozott munkaképességű személyek ellátása során a biztosítási időbe a továbbiakban beleszámít, az örökbefogadói díj folyósításának az időtartama is[1].
- Tekintettel arra, hogy a jogalkotó megszüntette a rehabilitációs terv jogintézményét, így módosultak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs hatósággal való együttműködésére vonatkozó előírásai is, amelyet a továbbiakban már nem a rehabilitációs tervben foglaltak alapján, -pontosabban nem arra hivatkozva,- hanem a rehabilitációs hatóság előírásainak megfelelően kell teljesíteni[2]. (Megjegyzendő, hogy a rehabilitációs terv jogintézményének megszűntétől függetlenül, a rehabilitációs hatóság -amennyiben szükségét látja,- a továbbiakban is előírhatja a rehabilitációs ellátásbanrészesülő személynek az együttműködésikötelezettség keretében, szolgáltatásokban, képzésekben, munkaerőpiaci programokban való részvétel kötelezettségét.)
- Figyelmet érdemela rokkantsági ellátásban részesülő személyek a komplex minősítése során megállapított körülményeire vonatkozó felülvizsgálatszabályának a változása! A felülvizsgálatot nem kell elvégezni, amennyiben-a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy, a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában-az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam a 10 évet nem haladja meg.
Továbbá, a rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az Mmtv. 19.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot akkor sem kell elvégezni,ha a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Az ágazati jogszabály kifejezetten nem rögzíti, hogy az E minősítési kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő és ezáltal a soros felülvizsgálat alól mentesülő személy esetében a komplex minősítés időbeli hatálya meddig tart. Az Mmtv. 15/A. § (2) bekezdés ca) pontja alapján a komplex minősítés időbeli hatálya a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig tart. Tehát ha az E minősítésű rokkantsági ellátásban részesülő személyek felülvizsgálata nem történik meg (a rendkívüli felülvizsgálat esetét kivéve), az nem befolyásolja a komplex minősítésük időbeli hatályát.
 
-A rehabilitációs hatóságnak a honvédelmi kötelezettség teljesítéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozott még egy módosítás az Mmtv. 21./E.§-ában.
 
327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról
- Változott az Mmtv. hatálya alá tartozó ellátások megállapításnál a kiindulópontot jelentő alapösszeg, amelyről részletes adatok a mellékletben találhatóak. A 2019. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való 3 jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg 104 405 forint .
- A rehabilitációs ellátásban részesülő személy együttműködési kötelezettségének részletes szabályainál az Mmr-ben is lekövetik a rehabilitációs terv jogintézményének megszüntetését hatályon kívül lett helyezve 8. A rehabilitációs terv alcím, benne a 17.§ és a 18.§.
- A mentori szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályozás szövegeib ől is értelemszer űen törlésre kerültek a rehabilitációs tervre vonatkozó kitételek[3] [4].
 
327/2012. (XI. 16.) Korm. rendeleta megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról
- A személyes rehabilitációs tervkészítés szabályainál, törlésre került a rehabilitációs tervre történő hivatkozás[5].
- Lényeges változás, hogy hatályon kívül helyezte a jogalkotó a 28. Munkapróba c. alcímet, a 42.§ teljes szövegével, ez azt jelenti, hogy megszűnt a munkapróba jogintézménye, tehát megszűnt az akkreditáltmunkáltatóknaka tranzit foglalkoztatásban résztvevő munkavállaló munkapróbájára vonatkozó jogszabály által előírt lehetősége/kötelezettsége.
- Az előzőekből adódóan megszűnt a mentor feladata is a munkapróbára vonatkozóan[6], valamint a munkaszerződéstől eltérő munkáltatónál történő foglakoztatás szabálya is változtak[7].
Befejezésül megjegyzem, hogy a fenti három jogszabály jelen szövegének hatálya 2020. február 29-ig tejed, ezt követően további lényeges jogszabályváltozások lesznek, amelyek döntően a kormányhivatalok által ellátott feladatkörök hatásköreit és illetékességeit fogják újraszabályozni, alapvetően a kormányhivatali struktúrán belül. Ezekről, a 2020. március 1-vel életbelépő és a szakterületünket is érintő jogszabály módosításokról márciusban tájékoztatni fogjuk.
 
 
Budapest, - Dátum a digitális aláírás szerint
 
Digitálisan aláírta: Ébert Péter
 
Tisztelettel:      Ébert Péter
 
Ébert Péter
főosztályvezető
 
Melléklet: „Mennyi is 2020-ban?” tájékoztató az ellátásokról, egyéb adatokról.

[1]Mmtv. 2.§ (3) bekezdés a) pontja.(Az örökbefogadói díj a csecsemőgondozási díjat hivatott kiváltani az örökbefogadó szülők számára, hasonló jogosultsági feltételekkel lehet kérelmezni, valamint a jogosultsági időszak is megegyezik.A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj után a negyedik egészségbiztosítási pénzbeli ellátás.)

[2]Lsd. Mmtv. 6.§(2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja; 7.§(4) bekezdés;10.§ (2) bekezdés f) pontja.
 
RehabilitációsFőosztály
 
1036 Budapest, Lajos utca 160-162. - 1300 Bp., Pf.: 281. - Telefon: +36 (1) 896-7064
 
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. - Honlap:
 
 
[3]Lsd. Mmr.8/A.§
[4]Lsd. Mmr. 20.§
[5]Lsd. Mmtr. 10.§ (3) bekezdés szövegének hatályon kívül helyezése.
[6]Lsd. Mmtr. 13.§ (2) bekezdés g) pontjának a szövege törlésre került.
[7]Lsd. Mmtr. 21.§ (3) bekezdés ad) pontjának szövegéből törlésre került a munkapróba.
 
RehabilitációsFőosztály
 
1036 Budapest, Lajos utca 160-162. - 1300 Bp., Pf.: 281. - Telefon: +36 (1) 896-7064
 
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. Honlap: www.kormanyhivatal.hu
 
   


1. oldal / 14