Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
|
06
Feb
|
2019 AZ UTOLSÓ ÉV: ÍGY MEHET NYUGDÍJBA | |
|
2019 AZ UTOLSÓ ÉV: ÍGY MEHET NYUGDÍJBA AZ IDÉN, HA ÖN IS A NAGY GENERÁCIÓ TAGJA
Ebben az évben a 64 éves korhatár betöltésével az 1955-ben született „nagy generáció” még dolgozó tagjai igényelhetik az öregségi nyugdíjukat. Természetesen azok, akik ennél idősebbek, de még nem kérték ennek megállapítását, noha a feltételeit már megszerezték, szintén bármikor megtehetik. Mai összeállításunkban dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Két feltételnek kell megfelelni
Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak már csak két előfeltétele van:
1. A korhatár betöltése (ez idén 64 év, kivételt kizárólag azok a hölgyek élveznek, akik életkorukra tekintet nélkül 2019-ben szerzik meg a 40 évi jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjához).
2. A megfelelő szolgálati idő (résznyugdíjhoz legalább 15 év, teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, a nők kedvezményes nyugdíjához legalább 40 év) megszerzése. A szolgálati idő számításba vétele során természetesen a más EU/EGK-tagállamban, Svájcban vagy olyan további államban szerzett szolgálati időket is figyelembe kell venni, amellyel Magyarországnak van kétoldalú szociális biztonsági egyezménye.
Közszolgálati dolgozó csak felmentéssel
A nyugdíjigénylésnek általában már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, vagyis nem kell a munkavégzésre irányuló jogviszonyokat megszakítani. Ez azonban nem igaz a közszférában dolgozókra, ők ugyanis továbbra sem vehetnek fel együtt nyugdíjat és illetményt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jogviszonyban dolgozók a törvényi változások ellenére is csak akkor igényelhetik a nyugdíjukat, ha a közszférás jogviszonyukat előzetesen megszüntették.
A nők kedvezményes nyugdíja esetén hasonló a helyzet: a versenyszférában nem kell megszüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyt (pl. munkaviszony, megbízási vagy vállalkozói jogviszony) az igényléshez, a közszférában dolgozó hölgyek közalkalmazotti és hasonló jogviszonyait viszont munkáltatói felmentéssel meg kell szakítani.
Mikor lehet benyújtani?
A nyugdíjigényt legkorábban a feltételek teljesülésének várható napja előtt egy hónappal lehet benyújtani. A szakértők tapasztalatai szerint azonban azzal számolni kell, hogy a nyugdíjmegállapító hatóságok csak a feltételek teljesülésének napjától foglalkoznak érdemben a nyugdíjigényléssel.
Az elbírálásra az általános ügyintézési határidő 60 nap, viszont adott esetben ez hosszabb is lehet. Ennek oka, hogy a nyugdíj-megállapításhoz szükséges ún. valorizációs szorzószámokat (lásd keretes írásunkat) a márciusban megjelenő kormányrendelet határozza meg. Így ha valaki például január elején nyújtja be az igényét, a 60 napos határidőn belül ez még nem áll rendelkezésre. Ezekre az esetekre a nyugdíjtörvény az április 15-ét szabja meg határidőként.
Természetesen nem maradhat ellátás nélkül az a nyugdíjigénylő sem, aki megszüntette a keresőtevékenységét (vagy a közszférában a korhatára betöltése miatt megszüntették a jogviszonyát), de nyugdíjának összege még nem állapítható meg. Ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugellátás összege a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíjelőleget állapít meg, amelynek összegét a nyugellátás kiszámított összegébe majd be kell számítani. Mai értékhez igazítják A valorizációs szorzószámok egyenlítik ki a nyugdíjazás előtti évek kereseteit a nyugdíjazás idején elért fizetésekkel. A nyugdíjszámítás bonyolult folyamatához erre azért van szükség, hogy az évtizedekkel korábban kapott fizetések „mai értéken” kerüljenek beszámításra. A szorzószámokat évről évre módosítják.
Bővebben...
Hozzászólások (0)
Találat: 6339
|
|
06
Feb
|
ÚJ rokkantsági besorolások | |
A komplex értékelés alapján meghatározott össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke (százalék) és az ahhoz köthető minősítési kategória betűjele a korábbi kategóriákkal az alábbi relációban áll:
I. csoport – 2012 után az “„E”” kategóriába tartozó 70 százaléknál nagyobb, betegségi vagy baleseti eredetű egészségkárosodásnak felel meg
II. csoport – 2012 után a “„D”” kategóriába tartozó 70 százaléknál nagyobb betegségi vagy baleseti eredetű egészségkárosodásnak felel meg baleseti eredetű III. csoport – 2012 után a „C1″” vagy “„C2″” kategóriába tartozó 50-69 százalék közötti, baleseti eredetű egészségkárosodásnak felel meg. Íme egy hasznos dokumentum:
komplex minősítés alapján a következő minősítési kategóriák kerültek meghatározásra:
B1 – foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% közötti egészségi állapot).
B2 – egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (51-60% közötti egészségi állapot)
C1 – tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi állapot).
C2 – egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot)
D – csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot).
E – egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes
A komplex minősítés során alkalmazandó orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szabályok szempontrendszere a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendeletben kerültek szabályozásra. A pontosan részletezett
A minősítési kategóriák függvényében rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra válhatnak jogosulttá mindazok, akiknek az egészségi állapota 60%-os, vagy annál kisebb mértékű és rendelkeznek a jogosultság megállapításához szükséges feltétekkel. Az ellátás típusát az egészségi állapot mellett az érintett személy rehabilitálhatósága is befolyásolja.
A megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági ellátásra lehetnek jogosultak – az egyéb jogi feltételek egyidejű fennállása mellett -, ha a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményeik miatt foglalkozási rehabilitációjuk nem javasolt (B2, C2, D és E minősítési kategória).
Rehabilitációs ellátásra válhat jogosulttá az a személy, aki a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint a foglalkozási rehabilitációja javasolt, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (B1 és C1 minősítési kategória).
|
||||
|
06
Feb
|
Rokkantak, mozgáskorlátozottak figyelem! | |
|
A komplex minősítés szempontjai
A komplex minősítés során olyan személyre szabott, és több szakterület értékelési szempontjai alapján elkészített szakértői bizottsági összesítő vélemény kialakítása a cél, mely az érintett személy egészségi állapotát, az ebből származó kizáró és korlátozó tényezőket, egészségkárosodásának jellegét, valamint foglalkozási előzményeit, munkaerő-piaci helyzetét, adottságait és korlátait, és a fennálló orvosi, foglalkozási és szociális szükségleteit is egyaránt figyelembe veszi. A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szempontokat a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet tartalmazza.
A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvos szakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvos szakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.
Az orvos szakértő munkája során értékeli a bizottsági vélemény kiadásához szükséges, a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentumokat, iratokat, elvégzi a személy orvos szakértői vizsgálatát a hatályos jogszabálynak megfelelően, majd az orvosi vélemény kapcsán meghatározza az egészségi állapot mértékét, javaslatot tesz az orvosi rehabilitációra, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra.
A komplex minősítés keretében az orvosi vizsgálatot követően foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértői interjúra kerül sor.
A foglalkozási rehabilitációs szakértő feladata a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálata. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, és a rehabilitációshoz szükséges időtartamra.
A foglalkozási rehabilitációs szakértői interjú elvégzéséhez kizárólag az előzetesen hiánytalanul kitöltött „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” c. nyomtatvány szükséges, amely az rehabilitációs/rokkantsági ellátás iránti kérelem részét képezi.
A foglalkozási szakértői interjú 15 szempont szerint készül el:
1. Foglalkoztatási előzmények értékelése
2. Képzettség, tanulmányi előzmények értékelése
3. Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel
4. Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútjának értékelése
5. Életkora
6. Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely
7. Speciális foglalkoztatási feltételek szükségesek
8. Munkahelyi terhelhetőség
9. Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás
10. Életmód
11. Egyéb akadályozó tényezők
12. Meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerő-piaci pozíciója
13. Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók
14. Térség foglalkoztatási helyzete, perspektívák
15. Foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezmények, támogatások
A szociális szakértő a komplex minősítés során elvégzi a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát. Az interjú alkalmával felméri az ellátást igénylő személy szociális szükségleteit, feltárja azokat a problémákat, amelyek a foglalkozási rehabilitáció folyamatát befolyásolják. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitációs szükségletekre és időtartamra.
A szociális szakértő az alábbi szempontok alapján értékeli az interjú során elhangzottakat:
1. Önellátás, önkiszolgálás
2. Napi feladatok ellátása
3. Kommunikáció
4. Motiváltság
5. Életvezetés, önálló életvitel
6. Probléma megoldási képesség,
7. Mobilitás
8. Érzelmi kapcsolatok
9. Családi, közösségi kapcsolatok
10. Családtagok ellátása
A szakértők a komplex minősítést minden esetben a jogszabályoknak illetve szakmai sztenderdeknek megfelelően készítik el és indoklással látják el.
A szakértői bizottság elnöke döntése a meghatározó különböző kérdéses esetekben. Abban az esetben, amikor a bizottság orvos szakértői tagjai között az egészségi állapot mértékével, vagy az önellátási képességgel kapcsolatban merülne fel vita, vagy ha a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükségletek vagy a rehabilitációhoz szükséges időtartam kérdésében a szakértői bizottság tagjai különböző álláspontot képviselnének.
A megváltozott munkaképességű emberek ellátását igénylő személyek egészségi állapotának, önellátási képességének, valamint rehabilitálhatóságának orvosi, foglakozási és szociális szempontú vizsgálatát komplex szakértői bizottság végzi.
A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvosszakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvosszakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.
A komplex minősítés célja a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása.
A szakértői vizsgálat történhet a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein, az igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén, valamint iratok alapján.
A komplex minősítést alapesetben a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein kell elvégezni. Az igénylőt abban az esetben kell személyes vizsgálatra behívni/berendelni, ha az egészségi állapot mértéke nem állapítható meg a becsatolt leletek alapján, és a személyes vizsgálattól okkal várható olyan ténybeli megállapítás, mely a minősítésre érdemben befolyással lehet. A szakértői szerv telephelyén történt személyes vizsgálat alkalmával nagyon fontos, hogy igénylő magával hozza az összes egészségügyi dokumentációját, különös tekintettel a korábban be nem küldött, vagy időközben készült zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, illetőleg a személyazonosításra szolgáló okmányait (arcképes személyazonosítására alkalmas okmányt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, és a TAJ kártyát).
Indokolt esetben, amikor a minősítéshez az érintett személy környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges, vagy a háziorvos és/vagy kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő nem tud a szakértői vizsgálaton állapota vagy betegsége miatt megjelenni, a szakértői vizsgálatokra az igénylő lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén is sor kerülhet. A szükségességről, indokoltságról a rendelkezésre álló iratok alapján a bizottság elnöke dönt. Megalapozottság hiányában a helyszíni vizsgálat elutasítható.
Irat alapú véleményezésre a jogszabályi feltételek fennállása, illetve külön ilyen irányú kérés esetén van lehetőség (pl. intézeti, kórházi vagy állandó otthoni ápolásra szoruló fekvőbeteg esetén).
|
|
20
Dec
|
Vándori András, Számvetés | |
|
VÁNDORI ANDRÁS
SZÁMVETÉS
ELŐSZÓ
Tisztelt Olvasó!
Pécs életét több mint kétszáz éven át határozták meg a Meesek-hegységben működő külszíni és mélyművelésű bányák. Tízezrek érkeztek a városba a szénbánya jól fizető álláshelyeinek köszönhetően, az iparágazat fellendülésével komoly fejlődésnek indult Pécs is.
A bányászat kulturális, oktatási s tárgyi hozadékainak tetemes része azzal együtt sem tűnt el Pécsről azonban, hogy több mint két évtizeddel ezelőtt kigördült az utolsó csille a bezárt az utolsó mélyművelésű bányából.
A baranyai megyeszékhely polgármestereként örömmel tölt el, hogy a hazai bányaipar korábban egyik fellegvárának számító Pécsett komoly, hiánypótló rendezvények, hagyományőrző programok, kiállítások, nem utolsósorban személyes tapasztalatokon avagy kutatómunkák eredményeként írásos értékek jönnek létre folyamatosan.
A kötet egyedülálló módon egy emberi életpályán keresztül enged bepillantást a bányászcsaládok életébe, a vájárok és mérnökök munkájába, nem utolsósorban szabadidejükbe.
Segítségével az olvasó átélheti a bányászok különös, magával ragadó, semmihez sem hasonlítható mindennapjait, megtapasztalhatja, mi tette életüket egyszerre boldoggá és olykor keservessé, egyszerre könnyűvé és nehézzé.
Külön értéket képvisel az írás abban a tekintetben, hogy segítségével mind az egykori bányászok, bányászgyerekek, mind a teljesen kívülállók, e nehéz munka mívelőit csak messziről ismerők egyaránt érdekes, olvasmányos formában ismerkedhetnek meg e csodálatos miliővel.
Dr. Páva Zsolt
Pécs polgármestere
(folyamatosan teszem fel)
|
||||
|
30
Nov
|
Bányamanó Vetélkedő | |
|
Egyedülálló ez a vetélkedő Pécsett
Írta:
-
2018. 11. 28.
Országosan is egyedülálló az a vetélkedő, amit minden évben megtartanak a Pécs-meszesi általános iskolában. A Bányamanó vetélkedőn olyan kisiskolások mérik össze tudásukat, akik családja érintett a bányászok hagyományainak továbbörökítésében. Emellett a vetélkedőn találkozhatnak még olyanokkal is, akik egykoron a mélyben dolgoztak. Idén több mint félszázan, köztük lányok jelentkeztek a megmérettetésre.
A meszesi általános iskolában évtizedek óta megrendezik ezt a vetélkedőt, ami az országban is egyedülálló. Ez is mutatja, hogy a bányászati munkakultúra, a hagyomány, nagyon élénken él a pécsiekben, és a mindennapok részét képezi – mondta Hoppál Péter pécsi országgyűlési képviselő, a verseny fővédnöke.
Gyakorlati feladatokat is teljesíteniük kellett a gyerekeknek
– Nagyon nagy tisztelettel tekintek a bányászokra, azokra, akik elhunytak, és azokra is, akik évtizedeken keresztül leszálltak a mélybe, hogy a magyar háztartásoknak legyen energiaforrása, akkor ez volt az egyetlen energiaforrás – mondta.
A bányászati munkakultúra, a hagyomány nagyon élénken él a pécsiekben, mondta Hoppál Péter, a verseny fővédnöke
Őri László, Pécs alpolgármestere elmondta: Pécs és a bányászat összefonódott az elmúlt évtizedekben és Vándori András, a Bányász Hagyományőrző Klub vezetője olyan mozgalmat indított el, amivel a kicsik a hagyományokkal is megismerkedhetnek.
Őri László, Pécs alpolgármestere
A Bányamanó vetélkedőn több mint félszáz gyermek vett részt, köztük lányok is. |
|||||||||||||
További cikkeink...
|
|
| 7. oldal / 18 |
