regi Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
 
SZOMSZÉDOK NYUGDÍJAS SZÖVETKEZET

 

   
   
   
   
   
   
   

 

 
 
02
Dec
    Hagyományőrző vetélkedőt rendeztek A Budai Városkapu iskolában

Hagyományőrző vetélkedőt rendeztek A Budai Városkapu iskolában 

   

 

Évtizedekkel a bányák bezárása után is élnek a bányászhagyományok a Mecsek vidékén, és a gyerekek is szerepet tudnak vállalni ebben. Ezt bizonyította kedden délután a Bányamanók vetélkedője Meszesen.
Itt még a legbelvárosibb embernek is valahogy a Jószerencsét! köszöntés jön a szájára, hiszen a gyülekezők közt jó néhány bányász-­díszegyenruhát, sőt munkafelszerelést is látni. A Bányamanó vetélkedőn járunk Pécs meszesi általános iskolájában, ahová a gyerekek a tudásukról, ügyességükről beszámolni, az idősebbek pedig a hagyományokat átadni érkeztek. A generációs különbségek jól láthatók: a bányákhoz kötődő idősek, ma is aktív szakemberek és több tucat tizenéves gyerek tölti meg a sportcsarnokot. Jöttek Pécs csaknem minden városrészéből, sőt Komlóról és Kővágószőlősről is.
 
Más programok is vannak
A Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesülete által szervezett vetélkedő persze nem az egyetlen program, ami összefogja a Bányamanók 2006-ban indított mozgalmát – árulja el Vándori András, a Bányász Hagyományőrző Klub vezetője. Év közben kirándulások, fontos helyszínek meglátogatása során ismertetik meg a gyerekeket a múlt emlékeivel, hogy kielégítsék az érdeklődésüket. Mert az érdeklődés él. Bár a mai iskolások több generáció óta nem kapcsolódnak a rég bezárt bányákhoz, a családokban még megvannak az emlékek, például a nagyszülők révén.
 
Lányok is érdeklődtek
A gyerekek el is hoztak sok relikviát, a 14 csapat asztalainál hol egy fejvédő kobakot, hol antik bányászlámpát mutatnak be, máshol a robbantáshoz használt berendezéseket szemléltetik profi minielőadással. Láthatóan nemcsak fiúk érdeklődnek, kutakodnak a mélyben végzett küzdelmes munka emlékei nyomában, sok lány is versenyez.
Sok a feladat: hol a bányába nem illő felszereléseket (például tűz gyújtására alkalmas eszközöket) kell kiválogatni egy nagy kupac tárgy közül, hol egy magasra épített állványon dolgozva kell aranyat bányászni. A munkához illő sisakokban sürgölődő diákok itt rengeteg apró labda közül kell kiszűrjék az aranyat jelképező sárga példányokat, az alapanyag egy kürtőn lezúdítva nehezíti meg az összeszedők, majd a zsákmányt láncon vödrökben felhúzók dolgát.
A küzdelem lelkesen zajlik, közben észrevétlenül szűrődik át a sok információ, részlet, tudás – azaz a hagyomány. Mint a szervezők felidézik, kezdetben tankönyv méretű tudástárat állítottak össze a bányamanóknak, amiből teszteket írattak, de pár év után belátták, hogy a mai gyerekeket élményekkel lehet megfogni. Élmény pedig akadt a legvégén is: egy tárnát jelképező állványzaton kellett robbantózsinórként vezetni a fonalakat, végül konfettiágyúkat működésbe hozni.
 
A Bártfának jól ment

 A vetélkedőt végül a Mecseki Láthatatlanok nevű csapat nyerte a pécsi Bártfa utcai iskolából, a második helyezett Szerencse fel! csapat is onnan érkezett. A harmadik helyezett, Pumák nevű csapatot a gyárvárosi iskola állította ki. De a legutolsónak sem kellett szomorúan hazamennie. Hiszen a díj minden csapat számára egy torta volt, több mint tucatnyi változatban, az élen végzők annyi kiváltságot szereztek, hogy elsőként választhattak közülük.

 
forrás.bama.hu
 
   
29
Oct
    A Vájár
 A Vájár
 

Ki ö? Mit dolgozik? Hol dolgozik? Kik a munkatársai? Mik a munkaeszközei? — vetődik fel a kérdés mindazokban, akik a föld alatti munkát hírből vagy csak a hét törpe meséjéből ismerik. A valóság azonban — mint ahogy általában szokott lenni — egészében más. A bányamunka különleges adottságainál fogva minden egyéb tevékenységtől eltérően olyan feladatok megoldását kívánja, melyek a munkahelyek állandó tovahaladása miatt a változó geológiai és hidrológiai viszonyok következtében óráról órára újabb problémák megoldását teszik szükségessé.
A feladatok közvetlen végrehajtója a vájár, aki nagy hozzáértéssel, helyismerettel végzi a feltárást, a különböző biztosítószerkezetek beépítését, a különböző gépek kezelését, a vasútépítést, a szállítást, a fejtést, a fenntartást, és még sok minden egyéb munkát, amely a bányaműveléssel kapcsolatos. Egy élet odaadó, munkája, lelkiismeretes odafigyelés, fegyelmezett végrehajtás, szakmaszeretet szükséges ahhoz, hogy a fiatalon bányába került ifjúból, jó ács, asztalos, gépkezelő, fúrómester, kőműves, szállítási szakember, szerelő, robbantás végrehajtó és még sok egyéb — egyszóval vájár művelődjön ki.
A vájár szakmai fejlődése nem is fejeződhet be egy pillanatra sem, nincs pihenés egy életen át. Nap-nap után újabb és újabb művelési technológiák, újabb és újabb bányagépek megismerésének, betanulásának, kezelésének kényszerítő szükségessége szorítja a vájárt az állandó tanulásra, az új megismerésére. A bányamunka különleges körülményei miatt a vájár saját maga és társainak irányítója is. Legtöbbször nincs közelben vezető, aki megadná a szükséges utasítást a felvetődő, néha nem is egyszerű problémák megoldására. A vájár munkahelyének nemcsak munkása, hanem gazdája, egyszemélyi vezetője is, akinek jó vagy kevésbé, jó munkájától — adott pillanatban megfelelő döntésétől —mindenkori rátermettségétől függ, nem egy esetben maga és munkatársai élete. A vájár rendszeretete, fegyelmezettsége, szaktudása. a munkahelyi kollektíva példaképe. A vájáron múlik az, hogy a munkafeltételek biztosítottak-e, hogy a technológiai utasításokat betartják-e, hogy a balesetmentes munkavégzésre van-e lehetőség.
A vájár azonban nemcsak munkahelyi vezető, hanem jó barát, gondos tanítómester, ha szükséges: szigorú apa is. Mindez szinte sok egy embernek, de a legtöbb vájár megfelel ezen kívánalmaknak, mert a szakmaszeretet, a bajba jutott munkatársért érzett bajtársi önfeláldozás, minden bányász alapvető tulajdonsága, melyet a föld mélyében levő ismert és ismeretlen veszélyforrások állandó jelenléte alakít ki.
Vájárnak lenni hivatás, e szakmában dolgozni egy életen át a közösségért, a társadalomért végzett önfeláldozás ragyogó példája/

 
T. Gy.
 
 
28
Oct
    Végleges rokkantellátás
HALÁLIG TARTÓ ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS 2018 – FONTOS TUDNIVALÓ! Mindenkinek fontos információ, aki rokkantsági ellátásban részesül!

Halálig tart a rokkantsági ellátás? Főszabályként, az öregségi nyugdíjat az általános szabályok szerint kell igényelnie minden ellátottnak.
Mégis akad kivétel, erről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdése rendelkezik:
„(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte – kérelmére
– az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az
(1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.
Az (1) bekezdés a) és b) pontja azokra a személyekre vonatkozik, akik 2011. december 31-én”:
1. a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek,
1. b) az öregséginyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő:
– III. csoportos rokkantsági,
– baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, az
minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, a b) pont alkalmazásában, aki
betöltötte az 57. életévét 2011. december 31-éig. Ennek alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését
követően kérhetik hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön
továbbfolyósításra: az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, ehhez nekik természetesen kérelmet kell
benyújtaniuk. Nem zárja ki azt,ha a rokkantsági ellátást változatlan összegben, öregségi nyugdíjként továbbfolyósítják az
egyén számára :hogy az általános szabályok szerint az ellátott inkább az öregségi nyugdíj megállapítását kérje
Általában ezt akkor célszerű megtenni, ha az érintett személy legalább 20 év szolgálati időt szerzett.
Azt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével meg kell szüntetni a megváltozott munkaképességűek
ellátása folyósítását , a törvény nem rendeli el . Az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból
értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg, egyidejűleg a
nyugdíjmegállapító határozat meghozatalával, ennek köszönhetően a megváltozott munkaképességűek
ellátásának megszűnését eredményezi , az öregségi nyugdíj megállapítása . Ez azt jelenti, hogy nem
fordulhat elő, hogy egyszerre öregségi nyugdíjat is és rokkantsági ellátást is kapjon a személy.
Ha kedvezőtlenebb a rokkantsági ellátás összegénél , a nyugdíjigény elbírálása során kiszámított nyugdíj
összege, akkor vissza kell vonni az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet (a határozat jogerőre
emelkedéséig ), az 1955. január 1. előtt született igénylők esetében, és kezdeményeznie kell az
igénylőnek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő
továbbfolyósítását.
 
Forrás : http://24ora.eu/
 
   


9. oldal / 18