Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
08
Mar
    2016-os bejelentési kötelezettségek
 2016-os bejelentési kötelezettségek nyugdíjasoknak – 2016-os tudnivalók!

Tájékoztató a nyugdíjasok, ellátásban részesülők bejelentési kötelezettségeiről

Milyen bejelentési kötelezettségeket írnak elő a nyugdíjjogszabályok?
A nyugdíjas – ideértve az egyéb ellátásban részesülő személyeket is – 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra vagy egyéb ellátásra való jogosultságát, illetőleg a nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását érinti.
Be kell jelenteni többek közt a lakóhely-változást, a tartózkodási hely megváltozását, a levelezési cím változását, a külföldön történt letelepedést, a belföldi és külföldi munkavégzést, stb.
A bejelentést a folyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni.
A nyugdíjas elhalálozásának tényét, időpontját a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös, vagy a nyugellátás felvételére jogosult más személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.
A bejelentési kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető.
 
 
08
Mar
    Rokkantak figyelem !
Rokkantak figyelem – csak akkor lesz jogosult öregségi nyugdíjra, ha ezt elintézi – így lehet nyugdíj a rokkantsági ellátásból

Rokkantak figyelem – ezt majd mindenkinek el kell intézni! – Itt van mit kell tenni!

 
Így lesz öregségi nyugdíj a rokkantsági ellátásból – van tennivaló!
Mit kell tenniük a rokkantsági ellátásban részesülőknek, hogy öregségi nyugdíjat kaphassanak? Az Adózóna cikkéből megtudhatja, és azt is, miként lehet kiküszöbölni, hogy valaki az új igénye alapján alacsonyabb összegű ellátásban részesüljön.
Így lesz öregségi nyugdíj a rokkantsági ellátásból
2012. január 1-jétől az új szabályozás alapján – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) – rokkantsági nyugellátás továbbfolyósítására már nincs lehetőség. Ezen időponttól kezdődően azon személyek, akik 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, és ebben az időpontban a 62. életévüket már betöltötték – ebbe a csoportba az 1949. december 31-ig született személyek tartoznak –, a korábban megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásukat – hasonlóan a 2011. december 31-én hatályos szabályozáshoz –, automatikusan öregségi nyugdíjként kapják meg. Azon személyek rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátását, akik 2011. december 31-én még nem töltötték be a 62. életévüket, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább.
Az 1949. december 31-ét követően, de 1955. január 1-jét megelőzően született, és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek nyugellátását 2012. január 1-jétől már nem saját jogú nyugellátásként folyósítják tovább, ezen időponttól kezdődően – függetlenül azon ténytől, hogy az ellátásuk összege nem változott –, már nem minősülnek nyugdíjasnak. Ezért a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltésekor lehetőségük nyílik, hogy kérjék az öregségi nyugdíjuk megállapítását.
A fent említett korcsoportba tartozó rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek az öregségi nyugdíj igénylésére kétféle lehetőségük nyílik.
Az egyik, hogy a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak címzett levélben kérik, hogy a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább. Ebben az esetben tehát tényleges nyugdíj-újraszámítás nélkül válnak ismét nyugdíjassá az érintett személyek.
A másik lehetőség, hogy külön erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap kitöltésével kérik az öregségi nyugdíj új igényként történő kiszámítását és megállapítását. Ebben az esetben a nyugellátás összegét az új igény elbírálásakor hatályos jogi szabályozás alapján fogják kiszámolni, mely nyugellátás összege eltérhet – akár alacsonyabb összegű is lehet – a korábban megállapított és 2012. január 1-jétől kezdődően már rokkantsági ellátásként továbbfolyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás összegénél.
Példa: a 2007. március 1-jétől megállapított rokkantsági nyugellátás során az 1988. január 1-jétől 2007. február 28-áig elért nyugdíjjárulék-köteles kereseteket vették figyelembe. Ezzel szemben, ha az adott személy 2015. március 1-jén betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri az öregségi nyugdíja megállapítását, akkor már az 1988. január 1-jétől 2015. február 28-ig elért keresetei alapján fogják kiszámítani a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetét, továbbá a valorizációs szorzókat is a 2015. évi szabályozásnak megfelelően fogják alkalmazni.
 
 
02
Mar
    Rokkantak, megváltozott munkaképességűek felülvizsgálata 2016-ban – módosult szabályok szerint!
 Rokkantak, megváltozott munkaképességűek felülvizsgálata 2016-ban – módosult szabályok szerint!


Módosultak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos rendelkezések. A változtatások pontosítják, sok esetben egyszerűsítik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival szoros kapcsolatban lévő felülvizsgálati eljárást. megváltozott munkaképességű személyek felülvizsgálata 2016

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) és a kapcsolódó miniszteri rendelet, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet (továbbiakban: R) a 2012-es hatálybalépés óta eltelt időszak tapasztalatai, változásai hatására többször módosult.
Legutóbb 2015. augusztus 1-i hatállyal az Mmtv., 2015. szeptember 28-i hatállyal a R. módosítására került sor.
Az Mmtv-t az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény, a R-t a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 43/2015. (IX.25.) EMMI rendelet módosította.
Az új rendelkezések pontosítják, sok esetben egyszerűsítik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival szoros kapcsolatban lévő felülvizsgálati eljárást.
Emlékeztetőül
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján
60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).
További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy
a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy
10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,
rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.
A megváltozott munkaképességű személy
rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.
A rehabilitálhatóságról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ún. komplex minősítésben nyilatkozik a következők szerint:
rehabilitálható a megváltozott munkaképességű személy, és ennek során
foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy
rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.
Amint látható, a jelentős mértékű, tartósan fennálló egészségromlással küzdő személyek részére megállapítható kétféle ellátásnál nagy jelentősége van a rehabilitálhatóság szempontjából az életkornak is.
 
 
   
02
Mar
    Rokkant felülvizsgálat, leszázalékolás, minden amit tudni kell róla
 Rokkant felülvizsgálat – leszázalékolás – minden, amit tudni kell róla!

A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának felülvizsgálata

Felülvizsgálatokat a „rokkantellátás” elindulása, tehát közel száz éve végeznek hazánkban. Az emberek egészségi állapota nem állandó, hanem folyamatosan változik. Betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is. Ezért van szükség a megváltozott munkaképességű személyek estében a szakértői véleményezésre és annak alapján az ellátási jogosultság rendszeres felülvizsgálatára.
A 2011. december 31-én az 57. életévüket be nem töltött, korábban III. csoportú rokkantsági nyugellátásban részesülőknek – az előző vizsgálaton végleges állapotúnak minősítetteknek is – és a régi ellátási rendszerben rendszeres szociális járadékra jogosult személyeknek 2012. március 31-éig kellett jelezniük a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok felé, hogy fenntartják-e igényüket a megváltozott munkaképességű személyek ellátására.
A nyilatkozattételre a jogszabály 2012. évi változása miatt volt szükség. Közel 5 ezer korábbi ellátott döntött úgy, hogy a továbbiakban nem tart igényt az ellátásra. A soros felülvizsgálat időpontját az előző vizsgálaton kapott időpont, az esetleges keresőtevékenység, az egészségkárosodás mértéke, valamint az igénylő életkora egyaránt befolyásolja.

A komplex minősítést végző szakértői bizottság összetétele és működése

A megváltozott munkaképességű személyek ellátását igénylők egészségi állapotát, önellátási képességét, valamint rehabilitálhatóságuk foglakozási és szociális szempontú vizsgálatát már 2008-tól, kibővített létszámú szakértői bizottság végzi. A bizottság minimum négytagú: az elnök mellett egy orvos-, egy foglalkoztatási rehabilitációs és egy szociális szakértőből áll. A minősítések során, saját szakterületén mindhárom szakértőnek önálló döntésjoga van.
A bizottság elnöke orvosi végzettséggel és egészségbiztosítási szakképesítéssel rendelkező kormánytisztviselő. A bizottság minősítését aláírásával az elnök hitelesíti. A bizottság döntése alapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást lehet majd megállapítani, de a feltételek hiánya esetén a kérelem elutasítható, illetve a korábbi ellátás megszüntethető. Amennyiben a szociális és foglalkoztatási szakértők bármelyike a rehabilitálhatósággal szemben foglal állást, és a jogosultság egyéb feltételei is fennállnak, a kérelmező kizárólag rokkantsági ellátást kaphat. Amennyiben a bizottság tagjai között nincs egyetértés a rehabilitáció időtartamáról vagy a felülvizsgálat idejéről, a vitatott kérdésekben a bizottság elnöke dönt.

Mire kell számítania vizsgálaton – A megváltozott munkaképesség orvosszakértői véleményezése
A komplex minősítés minden esetben az egészségi állapot felmérésével, tehát az orvosszakértői vizsgálattal kezdődik. Az orvosszakértő az eljárásban a bemutatott szakorvosi leletek, kórházi zárójelentések, laboratóriumi és egyéb képalkotó vizsgálati eredmények, valamint az aktuális állapot felmérése alapján összegzi a szervrendszerenkénti, illetve betegségcsoportonkénti egészségkárosodást, meghatározza a vizsgált személy megmaradt egészségi állapotát, véleményezi önellátó képességét.
A szakorvosi vizsgálatok többségét a szakrendelőkben és a kórházakban, a betegek kezelőorvosai végzik. Az általuk készített szakvélemények, leletek alapozzák meg az orvosszakértői minősítést.
Mielőtt az orvosszakértő a vizsgálaton megjelent személyt a rendelőbe behívja, tüzetesen átnézi az összes rendelkezésére álló orvosi dokumentációt. Az egészségi állapot felmérése a panaszok meghallgatásával kezdődik, majd egy tájékozódó jellegű, a háziorvoséhoz hasonló, részletesebb vizsgálat következik. Az orvosszakértő diagnosztizáló tevékenységet nem végezhet, kizárólag leletekkel alátámasztott betegségeket tud figyelembe venni. Az orvosi vizsgálat általában 15-20 percig tart.
Szponzorált linkek 
A foglalkozási rehabilitálhatóság szociális szempontú véleményezése
A szociális szakértő az interjú alapján méri fel az igénylő szociális szükségleteit. Az interjú során azt vizsgálja, akadályozza-e szociális szükséglet és körülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e ezek az akadályok. A szociális szükségletek vizsgálata kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is. A szakértő segít a feltárt problémák megoldásában, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról és azok elérhetőségeiről.
A szociális szakértő értékelési szempontjai között a kommunikációs képesség, a motiváltság, az életvezetés, a problémamegoldó képesség mellett az érzelmi és családi kapcsolatok, az életkörülmények, valamint a mobilitást esetlegesen akadályozó tényezők is megtalálhatók. A szociális szakértőnek lehetősége van tájékoztatást kérni a települési önkormányzat jegyzőjétől az érintett személy szociális helyzetére, ellátási jogosultságára vonatkozó adatairól, illetve a körülményeiről.

A foglalkozási rehabilitálhatóság foglalkoztathatósági szempontú véleményezése
A foglalkozási rehabilitációs szakértő az interjú alapján a rehabilitálhatóság szempontjából értékeli az igénylő foglalkoztatási és képzettségi előzményeit, információkat gyűjt a kérelmező személyes érdeklődési területeiről, életmódjáról, esetleges hátrányos helyzetének jellemzőiről, mobilitási képességéről. Döntésénél figyelembe veszi az igénylő elhelyezkedési lehetőségeit és perspektíváit, a térség foglalkoztatási helyzetét, valamint az igénybe vehető támogatásokat és kedvezményeket is. A vizsgálat és az értékelés kiterjed a munkahelyi terhelhetőségre, a speciális foglalkoztatási feltételek esetleges szükségességére, a teljes életpályára és az igénylő hozzáállására a rendszeres munkához. A foglalkozási rehabilitációs szakértők a rehabilitálhatóságot az igénylők által elmondottak, valamint a rendelkezésükre álló adatok, nyilvántartások, munkaerőpiaci információk alapján véleményezik, de lehetőségük van tájékoztatást kérni a járási hivatalok munkaügyi kirendeltségeitől is.
 
A 2012. január 1-jétől érvényes minősítési kategóriák
„B1” minősítési kategóriába az a személy sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,
„B2” minősítési kategóriába az a személy sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,
„C1” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,
„C2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,
„D” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes,
„E” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

Jogorvoslati lehetőségek
Az elsőfokú határozat ellen a határozatot kiadó hatóságnál fellebbezés nyújtható be. Másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el, a másodfokú határozat ellen pedig a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni.
A megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítésének jogszabályi háttere
2011. évi CXCI. törvény
327/2011 (XII.29.) Korm.rendelet
7/2012 NEFMI rendelet

 

 
 
02
Jan
    Bányamanók díszruhában
Pécsi mintára vannak már csapatok Komlón és Tatabányán is
 
Bányamanók díszruhában
 
Több mint félszáz bányamanó van Pécsett, és az ország más nevezetes bányavidékein is akadnak már társaik. Vándori Andrással, a mozgalom alapító­jával a célokról és a bányászha­gyományokról beszélgettünk.
 
Mészáros B. Endre
 
 
PÉCS             A bányamanók, a bányászegyenruhás kisgyerekek ott sorakoztak Borbála-napon a Csertetői emlékműnél, és ott látha­tók minden fontos bányász ünnepségen. Bár még csak kis­iskolások, sokat tudnak arról, hogy mi zajlott egykor á föld mé­lyében, amikor érces és szenes csillék gurultak ki a mecseki tárnákból, aknákból.
 
- Honnan a mozgalom ötlete?
 
Az egykori szenes kollé­gám, Traj Ferenc találta ki a tűzoltók ifjúsági csapatának mintájára, és 2007-ben alakult az el­ső társaság. Azért azt tudni kell, hogy nekik legfeljebb a nagyszüleik dolgozhattak bányában, már a szüleiknek is csak emlék­foszlányai lehetnek a föld alatti munkáról. Szóval a mecseki bá­nyabezárások után másfél évti­zeddel célszerű volt felfrissíteni a bányászélet érdekes momen­tumait.
 
- Miről szól a bányamanóság?
 
A gyerekek résztvesznek a bányász megemlékezéseken, gondoznák a Bányásztörténeti Alapítvány által létrehozott ipa­ri emlékköveket. Ám, hogy va­lóban aktív legyen az emlékeze­tük, vetélkedőket is rendezünk általános iskolásoknak minden évben, ahol a bányászmunka szépségei, izgalmai is feltárul­nak. A legutóbbin például egy teljes műszakot modelleztünk, a gyerekek a végén még robban­tottak is, szikrázó rakétákat lőt­tek a magasba. A legjobbakat az­tán neves hazai bányavidékekre visszük el kirándulni, jártunk már Sopronban, Tatabányán is.
 
- Hogy toborozzák ezeket a „mini bányászokat"?
 
Jelenleg 52 fős a csapat, meszesi, pécs-somogyi, kővágószőlősi, vasasi, gyárvárosi 5-8. osztályos általános iskolásokból áll. Most alakúlt egy csoport Komlón, és Tatabányán, Oroszlányban is, sőt Dorogon is mozgolódnak.
 
- Mire jó egy ilyen verseny? Hi­szen a gyerekek soha nem jut­nak le már egy igazi földalatti fej­tésbe.
 
Legutóbb idős bányászok is beszálltak egy-egy csapatba. A gyerekek megtanulták a szá­mukra érthetetlen szakkifejezé­seket, az egykori vájárok meg, akiknek mar nem jut eszébe sok régi eszköz, folyamat elnevezése, megmutatták, megmagyarázták, hogy mivel mit csináltak.
 
- Az ön családja is bányászkodott?
 
A dédapám is mecseki szén­bányász volt, jómagam 1956- ban az uránbánya első 32 méter mély aknájába szereltem szállító­kast. Negyedszázadon át az érctermelésben tevékenykedtem, az első szkrépert is én hoztam ide Balinkabányáról. Igaz, az a szál­lítóberendezés úgy ötlapátnyi anyagot tudott csak elhúzni, mi­kor pedig tovább léptem a szenesekhez, már köbméteres szkréperkanalakkal is dolgoztak. Vé­gül az aknamélyítők tervező mér­nökeként mentem nyugdíjba.
 
A bányamanók ébredeznek. Az idősebb korosztály is tervez még valamit?
 
Már csak a helyet keressük hozzá, Hősök tere, Szabolcsfalu, vagy Meszes jöhet számításba, mert szeretnénk berendezni egy bemutatótermet bányász relik­viákból. Egy régi bányászlakást eredeti bútorokkal, továbbá ru­hák, korsók, otthoni bányász használati eszközök kerülné­nek ide. Remélem, 2016-ban ez is megvalósul.
 
 
Riegli telepről

Vándori András 1930 – ban született Pécsett

A Riegli telepen (mai György Telep) nőtt fel, a Zipernowsky Technikumban érettségizett 1951 – ben, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen diplomázott 1956 – ban bányagépész mérnökként. A mecseki Uránbányához (akkori nevén Rákosi Mátyás Bauxitbányák) került és 25 évig fejlesztő mérnök volt. 1981 – ben István Aknára került főművezetőnek, majd az Aknamélyítő Vállalat tervező főmérnöke lett 1989-es nyugdíjbavonulásáig. Felesége, Albrecht Ilona újságíró volt a Dunántúli Naplónál, a Zöldért osztályvezetőjeként lett nyugdíjas. Fiuk, László meghalt, két leány unokájuk van.

 

 
   


6. oldal / 9