Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
|
07
Jul
|
Édesanyák, ezeket a dátumokat jól jegyezzétek meg ! | |
|
Édesanyák ezeket a dátumokat jól jegyezzétek meg, mert sok pénzt hozhatnak a családnak! – 3 fontos támogatás anyáknak!
Anyasági támogatás – gyermek születésétől következő 6 hónapon belül igényelhető a támogatás, ha eddig nem igényli, akkor már le kell mondani róla, ugyanis a határidő jogvesztő!
Anyasági támogatás
Ki jogosult anyasági támogatásra? Az a nő, aki várandósága alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – várandósgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. Az anyán kívül ki jogosult még anyasági támogatásra?
– az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, – a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül. Kinek folyósítják az anyasági támogatást, ha az anya a támogatás felvétele előtt meghal?
Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. Milyen összegű az anyasági támogatás?
2016-ban az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (64.125,- Ft), ikergyermekek esetén 300 százalékával (85.550,- Ft). Meddig lehet az anyasági támogatást kérelmezni?
Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem benyújtásának van helye. Mikor nem jár a támogatás?
Nem jár anyasági támogatás, ha – a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához; – a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. Az anyasági támogatás – a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén – megilleti a jogosultat, ha – a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták; – a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről. Milyen igazolásokat kell bemutatni az anyasági támogatás igényléséhez?
A kérelemhez csatolni kell – a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő – a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint – a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson; – a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát; – a jogerős gyámrendelő határozat másolatát. Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a várandóság időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, várandósgondozást végző védőnő igazolását nem kell csatolnia. A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell
– halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát, – az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt, – a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát, – a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát. Hogyan történik az anyasági támogatás folyósítása?
Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja. Gyermeknevelési támogatás – a gyermek 3 éves korától igényelhető támogatás!
A gyermeknevelési támogatás (GYET) Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást? A szülő és a gyám, – kivéve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. Mennyi a gyermeknevelési támogatás összege?
A gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2016-ban 28.500,- forint) töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Méltányosságból meghosszabbítható-e a GYET?
A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására nincs lehetőség. Függ-e a támogatás az előzetes biztosítási időtől?
Nem, biztosítási időtől független az ellátás. Lehet-e a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végezni?
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a gyermekeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe?
Igen, a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő időbeli korlátozás nélkül elhelyezheti gyermekeit óvodába, iskolai napközibe. Munkaviszonynak minősül-e a gyermeknevelési támogatás (melyet a köznyelv „főállású anyaságnak” nevez) és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama?
A gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak. Iskolakezdési támogatás – munkahelye válogatja, hogy mikortól igényelhető a támogatás, de általában az iskolakezdésre történő bevásárlás kezdetekor már a kezünkben lehet! Kinek jár?
Továbbra is azok a szülők részesülhetnek a támogatásban, akiknek a gyermeke a közoktatásban részt vesz, és a gyermeknek családi pótlékra jogosult szülője, vagy e szülőnek közös háztartásban élő házastársa. Tehát a saját gyermek után, ha egy háztartásban élnek, mindkét szülő kaphat támogatást, akár ugyanattól a munkáltatótól is. Ha a szülők netán különváltak, az a szülő jogosult a juttatásra, akinek a háztartásában él a gyermek, aki a családi pótlékot kapja. Élettársi kapcsolat esetén viszont csak a saját gyermek után él a jogosultság. Ha valaki a párja gyermekét neveli közös háztartásban, csak házastársi kapcsolatban nyer jogosultságot. ( Forrás : http://www.piacesprofit.hu/ )
Az utalványok érvényessége
Az utalvány érvényességi ideje a törvény rendelkezéseinek megfelelően alakul. A tanévkezdés előtt 60 nappal lehet megkezdni az utalványok elköltését, 2015. december 31-ig érvényesek az utalványok. Bővebben...
Találat: 4458
|
|
07
Jul
|
Ők biztosan kapnak jövőre béremelést ! | |
|
Dolgozók figyelem! – ők biztosan kapnak jövőre béremelést!
Az előttünk álló időszak és a 2017-es év a béremelésekről is szól – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten. Dömötör Csaba elmondta: a béremelésekkel a kormány szeretné megbecsülni azokat, akik “odaadó munkájukkal” napról napra hozzájárulnak Magyarország gyarapodásához.
Az államtitkár kifejtette: a béremelésre az teremtett lehetőséget, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon áll, növekedő pályán van, alacsony az infláció, kordában tartott a hiány és csökkenő pályán az államadósság. Ugyanakkor 2010-hez képest több mint 500 ezer emberrel több dolgozik; mindezért a kormány a gazdaság teherbíró képességével összhangban fokozatos béremelési programokat indíthat – tette hozzá a politikus.
Dömötör Csaba kiemelte, hogy a bérek az elmúlt időszakban is növekedtek Magyarországon: a 2016 január-áprilisi időszakban, az előző esztendő hasonló időszakához képest, bruttó 6,1 és nettő 7,8 százalékkal. Mint elmondta: az előttünk álló időszakban magasabb bérekre számíthatnak a rendvédelmi dolgozók, a kormányhivatalokban, a járási hivatalokban, az igazságügyben dolgozók, a pedagógusok, a felsőoktatási alkalmazottak, a bölcsődei nevelők, a szociális dolgozók, a kulturális szféra közalkalmazottai és azok is, akik az egészségügyben tevékenykednek.
Az államtitkár közlése szerint a rendvédelmi dolgozók 2018-ig, az elmúlt évhez képest, 50 százalékos béremelésben részesülnek. A járási hivatalok alkalmazottainak július 1-jétől, a kormányhivatalokban dolgozóknak 2017 január 1-jétől emelkedik a bére; ez a program összesen 32 ezer embert érint és 42 milliárd forintot szán rá a kormány. Példaként említette, hogy egy 8 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező ügyintéző illetménye most 129 ezer forint, ami 195 ezer forintra emelkedik. Egy járási hivatalban dolgozó igazgatásszervező, 30 év jogviszonnyal és felsőfokú végzettséggel, az eddigi 301 ezer forint helyett 369 ezer forintot vihet haza.
Ugyancsak nő a NAV dolgozóinak bére, illetve az igazságszolgáltatásban tevékenykedők fizetése idén októberben 5 százalékkal, majd a következő két évben újabb 5-5 százalékkal emelkedik.
Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról szólt, hogy a gazdasági fejlődés eredményeiből immár a rászorulókkal, illetve a gyermekekkel foglalkozók is részesülhetnek. Az egészségügyben nagy előrelépést jelent a következő évben, hogy a GDP fél százalékával, 171 milliárd forinttal nőnek az ágazatra jutó források, ami azt jelenti, hogy 82,1 milliárd forint többlet jut a béremelésekre is. Mindennek nyomán a szakorvosok és szakgyógyszerészek idén szeptembertől 107 ezer forint béremelést kaphatnak, jövő év novemberétől pedig további 100 ezer forint többletet. Ezzel párhuzamosan az ápolóknak négy év alatt átlagosan 65 százalékkal nő a bére; ez az idén 26,5 százalékos illetményemelést jelent – fűzte hozzá.
Az alapellátásban dolgozók 2010 óta 41 százalékos finanszírozási többletben részesültek; ez a folyamat folytatódik. A háziorvosi praxisok 10 milliárd forint többletfinanszírozást kapnak és a védőnők és fogorvosok is 2-2 milliárd forint többlethez jutnak. Ez a védőnőknek 30-35 ezer forintot, a fogorvosoknak 50-55 ezer forintot jelent havonta – jelezte az államtitkár. Ugyancsak példaként említette, hogy egy 18 éve dolgozó aneszteziológiai szakasszisztens esetében az emelés 104 ezer forint keresetnövekedést jelent, de egy szakápoló is 80-90 ezer forinttal vihet többet haza.
A felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelők bérrendezése már megtörtént, most pedig a középfokú végzettségűek számára különítettek el 1 plusz fél milliárd forintot – fűzte hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy a pedagógusoknak az idén és jövőre egyaránt 3,5-3,5 százalékkal emelkedik az illetménye, ami az idén 38 milliárd, jövőre pedig 45 milliárd forint többletet jelent. Azoknak a bére is nő, akik nem pedagógus végzettséggel rendelkeznek.
A szociális szférában dolgozók számára már egy ágazati bérpótlék és kiegészítés is jóváhagyásra került az elmúlt években, ami egy főiskolai végzettségű családgondozó esetében havi 45 ezer forint pluszt jelent és a következő években is számíthatnak többletre. A kulturális dolgozók 15 százalékos béremelésben részesülnek – mondta az államtitkár.
Végül azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásban is folyamatos a fizetések emelése, idén és jövőre 5-5 százalékos béremelést kapnak a területen dolgozók – sorolta Rétvári Bence.
|
|
10
Május
|
Rokkantak komplex minősítése – hivatalos információk! – nagyon hasznos lehet! | |
|
Rokkantak komplex minősítése – hivatalos információk! – nagyon hasznos lehet!
Komplex minősítés rokkantaknak – jó tanácsok és hasznos információk!
Hasznos tanácsok és információk
Nagyon fontos, hogy a komplex minősítést megelőzően az ügyfél a megfelelő szakrendeléseken minden panaszát kivizsgáltassa, az eredményekről az orvosi papírokat időben beszerezze, és azokat a vizsgálat során az orvosszakértőnek hiánytalanul átadja!
Az orvos a vizsgálat során rákérdezhet az orvosi dokumentumokban felsorolt betegségek tüneteire és a panaszokra. Rendszeresen előfordul, hogy ilyenkor az igénylő a betegségei felsorolásába kezd, és nehezményezi, ha az orvos megállítja a beszámolót. Az orvos nem udvariatlanságból szakítja félbe a felsorolást. Az orvosi papírokból a betegségek pontosan kiderülnek, azonban a tünetekről és a panaszokról csak a beteg tud beszámolni (pl: betegségként a magas vérnyomás szerepel a dokumentumokban, ezért azt nem kell külön megemlíteni, a szédülés azonban panasz, és fontos információ lehet az orvosszakértő számára).
Az egészségi állapot megállapításához minden esetben le kell vetkőzni. A végtagok, a testrészek, valamint a bőr jellegzetességei és elváltozásai, fontos információk az orvos számára, ruhán keresztül azonban ezek nem vizsgálhatók.
Az orvos különböző gyakorlatok, mozgások végzésére is megkérheti a vizsgált személyt. Ezekre a vizsgálatokra a mozgásszervi funkciók felmérése miatt van szükség. Amennyiben az ügyfélnél korábban gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak, az aktuális állapotára vonatkozó leleteket még tünetmentes időszakban is be kell mutatni az orvosszakértőnek!
Az orvosszakértői vizsgálat során felmerülhet egy új, az orvosi dokumentumokban még nem szereplő betegség gyanúja is. Ezekben az esetekben az orvosszakértő az észrevételeiről tájékoztatja a háziorvost, aki jogosult a beteg kivizsgálását kezdeményezni. Amennyiben betegségének jellege miatt az ügyfél nem tud személyesen megjelenni a vizsgálaton, kérelmezheti állapotának iratalapú véleményezését. A kérelemhez minden esetben csatolnia kell a kezelőorvos igazolását és indoklását a személyes részvétel akadályairól. Ha a kérés megalapozott, a vizsgálat csupán a benyújtott iratok alapján történik. Amennyiben a dokumentáció nem nyújt elégséges információt a biztonságos véleményezéshez, az orvosszakértő – egy előre egyeztetett időpontban – felkeresi a beteget, és az ápolás/gondozás helyszínén végzi el a vizsgálatot.
Az egészségi állapot irat alapján véleményezhető minden olyan esetben, amikor a kezelőorvosi dokumentáció azt jelzi, hogy a kérelmező aktív tbc-ben szenved, aktív onkológiai kezelés alatt áll, illetve intézetben vagy otthon gondozottként, állandó ápolásra szoruló fekvőbeteg.
Az orvosszakértő a leletekkel és szakvéleményekkel igazolt egészségkárosodást a világ legtöbb fejlett országában alkalmazott táblázatok alapján minősíti. Ezek a táblázatok tartalmazzák a betegségek okozta károsodások különböző mértékeihez tartozó százalékos értékeket. A vizsgálati leletekből – EKG, labor légzésvizsgálati eredményekből – a táblázatok segítségével pontosan meg lehet állapítani a részkárosodások százalékos mértékét. Az így kapott értékekből a szakértő matematikai számításokkal határozza meg az össz-szervezeti károsodást és a megmaradt egészségi állapotot. Az össz-szervezeti károsodás mértéke a 99%-ot nem haladhatja meg. A táblázatokat és az össz-szervezeti károsodás kiszámításának módját a 7/2012-es NEFMI rendelet tartalmazza. A minősítés szabályait és az orvosi táblázatokat egy egyszerű internetes kereséssel minden érdeklődő megismerheti.
Amennyiben az ügyfél megmaradt egészségi állapota meghaladja a 60 százalékot, nem lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira. Ha a szakértői bizottság véleménye szerint az egészségi állapot 60 és 31 százalék közötti, és 3 éven belül az ügyfél foglalkoztathatóvá válhat, úgy a szakértői bizottság őt rehabilitálhatónak minősíti, így rehabilitációs ellátásra lehet jogosult. Amennyiben a rehabilitáció a betegségek miatt kizárt, vagy meghaladná a 3 évet, az ügyfél rokkantsága állapítható meg. A 30 százalék alatti megmaradt egészségi állapotú személyek kizárólag rokkantsági ellátást kaphatnak, tehát rehabilitációs ellátásra nem javasolhatók. A szakértői minősítésben az orvosszakértő minden esetben nyilatkozik arról is, hogy az egészségkárosodások miatt a foglalkoztatást, illetve a munkavégzést milyen tényezők korlátozhatják, illetve zárhatják ki, és milyen körülményeket kell figyelembe venni a foglalkozási rehabilitáció során.
|
|
10
Május
|
Módosították a nyugdíjakra vonatkozó törvényt, ezért sokan esnek el a juttatástól? | |
|
Módosították a nyugdíjakra vonatkozó törvényt, ezért sokan esnek el a juttatástól?
Kedves olvasóink, tisztel tagok! Nemrégiben megjelent egy kiírás a facebook klubunkon a következő szöveggel!
“MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÖREGSÉGI ÉS AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT! Sokan nem tudják, de mindkettő járhat egyszerre! Sokszor a hivatalok sem tudnak megfelelő tájékoztatást adni, így sok idős ember sok pénztől eshet el!”
A posztot jószándékkal tettük ki, de sajnos utólag kiderült, hogy volt benne hiba! Most ezeket a hibákat szeretnénk tisztázni! A posztot nagyon sokan osztották meg, most arra kérjük Önöket, hogy ezt is osszák meg, ugyanis ez a cikk tartalmazza helyreigazított információkat, a teljes igazságot! KÖSZÖNJÜK!
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet 2015. január 1-től valóban módosult; a következők szerint:
A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2015. január 1-jétől havi 84 975 forint összeghatárig folyósítható együtt.
Az özvegy abban az esetben kaphatja meg együtt folyósítva a 2 nyugellátást ha :
a jogszerző 1998. január 1-jé előtt halt meg a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes összege alacsonyabb az összeghatár érvényes összegénél, 2015. január 1-jétől havi 84 975 forint . Az ONYF elmondta – Tekintettel arra, hogy jelenleg már 1998 illetve 2000 előtt elhunytak után özvegyi nyugdíj megállapítási kérelmek gyakorlatilag nem érkeznek, így a mostani megállapítások esetében az említett együttfolyósítási összeghatárnak nincs szerepe. Az együttfolyósítási összeghatár nem egy statikus összeg, emelése az évenkénti nyugdíjemelések mértékével növekszik és az érintett nyugdíjakat ezzel a mértékkel hivatalból megemelik.
Tehát alig akad olyan friss igénylés, akinél számít még az együttfolyósítási összeghatár. Forrás : penzcentrum.hu
Mindenképpen fontos tudni, hogy ezt az ellátást nem kell igényelni, nem kell kérvényezni, a feltételeknek megfelelő özvegy esetében ezt az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság elvégzi hivatalból!
ITT A JELENLEGI SZABÁLYOZÁS azokra vonatkozóan, akiknek a hozzátartózója 1998. január 1. után hunyt el >>
Őket szinte minden esetben megilleti a saját nyugdíjuk mellette a hozzátartozói nyugdíj is!Ennek a juttatásnak nincs semmilyen összeghatára, ettől teljesen független, azonban összege kérelmezőnként rendkívül változó.
Ennek alapján 2 csoport különíthető el
1. Ideiglenes özvegyi nyugdíj >>> ez a nyugdíj az elhunyt nyugdíjának 60 százaléka, az elhunyt öregségi nyugdíjának 60%-a ami az özvegynek jár!Ezt a nyugdíjat az özvegy az elhunyt haláltól 1 évig kaphatja! Özvegyi nyugdíjat a következő hozzátartozók kaphatnak : a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.
Miután az egy év lejár az ideiglenes özvegy nyugdíj folyósítása megszűnik!
Ezután jön az özvegyi nyugdíj, amire a következő személyek lehetnek jogosultak: -betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
-megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy -házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. 2. Abban az esetben ha az özvegy már betöltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű, de saját nyugdíja nincsen, akkor az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjának 60%-a.Ha az özvegynek saját nyugdíja is van, abban az esetben az öregségi nyugdíj mindössze az elhunyt öregségi nyugdíjának 30%-a.
A hozzátartozók baleseti hozzátartozói nyugellátást kaphatnak! Ez abban az esetben folyósítható ha a jogszerző üzemi baleset következtében halt meg.A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes özvegyi nyugdíjra és ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíjra, stb. a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.
Van, aki mégis lecsúszhat a hozzátartozói nyugdíjról :
Hogy miért! NAGYON FONTOS TUDNI, hogy a hozzátartozói nyugdíjat mindig kérelmezni kell, soha nem jár automatikusan!Ezt elektronikus űrlapon lehet igényelni, illetve az erre vonatkozó nyomtatvány kitöltésével! Ha van ügyfélkapu regisztrációja intézheti az egészet teljesen elektronikusan is!
Mindenképp üdvözölendő azonban, hogy a plusz juttatás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek.
|
|
10
Május
|
Megállapodás szolgálati időre és a „nők 40” nyugellátás | |
|
Megállapodás szolgálati időre és a „nők 40” nyugellátás
Sok esetben jó lenne olyan megoldást találni, hogy ha csak egy kevés hiányzik a szolgálati időből a nők 40 éves jogosultság utáni kedvezményes nyugdíjnál hogyan lehet megoldani a hiányzó időszak megszerzését. Sokan úgy gondolják, hogy a megállapodás kötése a nyugdíjbiztosítási szervekkel erre jó megoldás.
Megállapodást lehet kötni a nyugdíjbiztosítási igazgatósági szerveknél a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34-35. §-ai alapján a következő esetekben:
A nyugdíjbiztosítási szervvel kötött megállapodással a személy , a kifizetésekkel olyan helyzetbe kerül, mintha valamilyen biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) fennállása során szerezte volna meg szolgálati időt.
Ilyen megállapodást a jogszabályok előírásai alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából olyan nagykorú személy köthet, aki belföldi, nem áll biztosítási jogviszonyban, nem saját jogú nyugdíjas, akire nem terjed ki a biztosítás valamint szünetel a biztosítása.
Az is igaz, hogy elég jelentős összeggel lehet megváltani a jogosultsági időt, mert a befizetendő összeg a foglalkoztató által fizetendő szociális hozzájárulási adó (27 %) valamint az egyén által fizetendő nyugdíjjárulék (10 %) együttes összegéből adódik össze.
A megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér 37%-át veszik alapul.
Nem csak saját jogon lehet megállapodást kötni, hanem kedvezményezett javára is.
A szolgálati idő nem azonos a nők 40 éves jogosultsági idejével, nem minden szolgálati időnek tekintett időszakot lehet figyelembe venni a jogosultsághoz is.
Az ellátás igénybevételéhez jogosultsági időnek minősül:
Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg annál a személynél, akinél a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet.
Olyan nő esetén, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak, meg a harminc évet kell elérnie a szolgálati időnek, tehát némi kedvezményben részesül az a nő, aki fogyatékos gyermeket nevel.
A jogosultsági időnél tehát elsősorban keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső időt számítják be, viszont a megállapodás kötéssel szerzett szolgálati idő nem számítható ilyen időszaknak.
Például nem minősül jogosultsági időnek, de a nyugdíj összegének megállapításakor figyelembe vehetők:
Sajnos a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes öregségi nyugdíjára való jogosultságnál nem lehet jogosultsági időt szerezni a szolgálati idő szerzésére kötött megállapodással. A hiányzó jogosultsági idő csak további keresőtevékenységgel érhető el, ebben nagy segítség lehet, ha csatlakozik a nők 40 + programhoz.
|
További cikkeink...
|
|
| 11. oldal / 17 |
