Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
|
10
Május
|
Rezsikedvezmények rászorulóknak | |
|
Rezsikedvezmények szociálisan rászorulóknak – 3 kedvezményt igényelhet ha kevés pénzből él!
3 féle rezsikedvezmény rászorulóknak – így lehet igényelni! Így igényelhetsz rezsi kedvezményt ha rászoruló vagy!- gáz, villany, víz – Ezeket A Kedvezményeket Kaphatod Ha Rászoruló Vagy!
Fogyatékkal élő fogyasztó:
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a földgázellátásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása közvetlenül veszélyezteti.
Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a földgázellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt. Kedvezmények
A lakossági fogyasztók köréből a védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a földgázkereskedő és a földgázelosztók által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott bánásmódban és kedvezményben.
A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg:
részletfizetés,
fizetési haladék, előre fizető mérő. A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, a fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelése kötelező felajánlásának, és az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg. A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni.
Előre fizető mérő
A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Ha szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti.
Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból kikapcsolható. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a földgáz-kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.
Az előre fizető mérő felszerelésének, és a fogyasztásmérő berendezés bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége a földgázelosztót terheli. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.
Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata.
A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak. Nyilvántartás
Az érintett engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a működési területén, az egyes felhasználási helyeken vételező védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a lakossági fogyasztó a kedvezmények melyik körére jogosult és ezek közül melyek igénybevételét kérte. A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv – a védendő fogyasztó kérelmére – igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban. Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
A nyilvántartásba történő felvételt az érintett engedélyes ügyfélszolgálatán a lakossági fogyasztónak kell kérnie.
A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen különleges bánásmód vagy kedvezmény illeti meg és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a lakossági fogyasztót 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell. A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll.
Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában – szakorvosi véleményen alapuló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti igazolás alapján – nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt védendő fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.
Tájékoztatás a nyilvántartásba vétel lehetőségéről
Amennyiben a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként nem szereplő lakossági fogyasztó a tartozását nem fizette meg, a földgázkereskedő a kikapcsolást megelőző, az első írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a fogyasztót a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről, a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a kérelemként használható adatlapot.
Ha a lakossági fogyasztó a földgázelosztónál szociálisan rászorulóként kezdeményezte a védendő fogyasztói nyilvántartásba történő felvételét, a nyilvántartásba történő felvételig, vagy annak megtagadásáig a kikapcsolási folyamatot a földgázelosztó felfüggeszti.
Ez esetben a kikapcsolásra csak a nyilvántartásba való felvétel megtagadását követően kerülhet sor. A védendő fogyasztói státuszról szóló tájékoztatást a földgázkereskedő naptári évenként egyszer köteles teljesíteni. Ezt követően – kivéve, ha a védendő fogyasztó szociálisan rászorulóként való nyilvántartásba vételének jogszabályi feltételei az utolsó tájékoztatás óta változtak, vagy a lakossági fogyasztó személyében változás következett be – tájékoztatási kötelezettségét a földgázkereskedő a naptári éven belül a védendő fogyasztói nyilvántartásba történő felvétel lehetőségére vonatkozó emlékeztető megküldésével is teljesítheti.
Bővebben...
Találat: 4421
|
|
10
Május
|
Köztartozásra is igényelhető állami segítség, támogatás. | |
|
Nagyon jó hír már adótartozásra, köztartozásra is igényelhető állami segítség, támogatás!
Folyamatosan csatlakoznak az adósok a családi csődvédelem rendszeréhez, immár több mint 350 családot véd a tavaly óta élő adósmentő program – írta a Magyar Idők szombaton.
A programba felvett érintetteknek lehetőségük nyílik arra, hogy egy hosszabb, önkorlátozást is megkövetelő időszak után “kikeveredhessenek az anyagiak szorításából” – olvasható.
A cikk szerint az adósmentő programhoz egy esetben lehet adóhátralékkal is csatlakozni, mégpedig akkor, ha az adóhivatal fizetési könnyítést ítél meg az érintettnek. Március végéig 39 ilyen kérelmet adtak be az adóhivatalhoz – írták.
A csődvédelem önkéntesen igényelhető.
2015. szeptember 1-jétől a nem fizető jelzáloghitelesek, 2016. október 1-jétől bárki igénybe veheti. Olyan személy igényelheti, akinek a tartozása (nem a hitele összege!) legalább 2 millió és legfeljebb 60 millió forint. Akkor igényelhető, ha az adós legalább 500 000 forintnyi (kamatokkal és járulékokkal növelt) tartozása 90 napnál régebb óta áll fent. A tartozások között lennie kell legalább egy hitelnek is.
Csak akkor igényelhető, ha az adósság összege az igénylő csődvagyonának 100% és 200% közötti részét teszi ki. A csődvagyon az ingóságok és ingatlanvagyonok összege, továbbá a következő öt évben várható bevétel összege.
A magáncsőd időszaka alatt az adós kevesebbet törleszt, mint amennyit kellene. A csődvédelem lejártakor a megmaradt tartozást elengedik. Az engedmény akár 95% is lehet. A csődvédelem alatt csődbiztos felügyeli az igénylő, a hozzátartozói és a vele egy háztartásban élők költéseit. Egy-, két- és háromfős családok esetén fejenként a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét költhetik el szabadon (vagyis három fő esetén kb. 120 000 forintot), négy főtől pedig csak a legkisebb öregségi nyugdíj összegét családtagonként (4 fő esetén szintén kb. 120 000 forint). Ennél nagyobb költéshez a csődbiztos beleegyezése szükséges. A csődvédelem alapesetben 5 évre szól, de meghosszabbítható 7 évre. Egy személy életében egyszer veheti igénybe a csődvédelmet.
Ha valaki bármilyen formában csal, azt örökre kizárják a csődvédelemből. Az adósnak vállalnia kell, hogy ha nincs munkája, keres. Fontos továbbá, hogy nem viselkedhet úgy, hogy magatartása miatt megbüntessék, elbocsássák stb. – vagyis csökkenjen a törlesztőképessége.
A 2012-es javaslat szerint a családi csődvédelem lényege, hogy a bajba jutott család gondnokot kap, aki segít beosztani a havi fizetést, segélyt, nyugdíjat az adósnak (és családjának). A gondnok lehet szociális munkás, pénzügyi szakember vagy családvédelmi szakember is. A szakember feladata, hogy azoknak a családoknak mutasson kiutat, segítsen bevételeik beosztásában, amelyek nem tudják fizetni a számlákat vagy a banki törlesztéseket, de nem azért, mert anyagi eszközeik elégtelenek, hanem azért, mert nem tudják megfelelően beosztani a jövedelmüket, vagy nem hajlandóak megválni olyan vagyontárgyaiktól, amelyek értékesítésével jelentős pénzhez jutnának.
A csődbiztos feladata, hogy tárgyaljon a bankokkal és közüzemi cégekkel, és próbáljon közvetíteni a felek között, jellemzően engedményeket kicsikarva a szolgáltatóktól. A magáncsőddel kapcsolatos kormányzati munka 2015 elején váltott magasabb sebességbe. A tervezet szerint a csődközelben levő magánszemélyek (és családjuk) szakemberek segítségét igényelhetik: a kisebb összegű elmaradások rendezésére pénzügyi, szociális vagy akár jogi szakértők is kirendelhetők. A magáncsőd természetéből következően a rendszerbe csak olyanok léphetnek be, akiknek van vagyonuk és bevételük: mivel a csődvédelem lényege, hogy a gondnok osztja be a család bevételeit, a családnak értelemszerűen rendelkeznie kell bevételekkel – illetve pénzzé tehető vagyontárgyakkal (pl. járművel vagy nyaralóval, plazmatévével és egyéb, a létfenntartáshoz nem szükséges, de értékes ingóságokkal).
Forrás : http://magancsodvedelem.hu/
|
|
09
Mar
|
Nem vehetik el a rokkant nyugdíjat | |
|
Nem vehetik el a rokkant nyugdíjat ha megalapítottak hogy az egészségromlása visszafordíthatatlan !
Átalakítják a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát ! Nem kell többé bizottság elé állniuk, azoknak, akikről előzőleg egy bizottság már kimondta, hogy az egészségromlása végleges, sőt, akkor sem, ha a leletei vagy más iratok alapján egyértelműen el lehet dönteni, hogy
alkalmas-e vagy sem valamilyen munkavégzésre.
Nem kell újra a bizottság elé állnia annak, akiről már megállapították, hogy egészségromlása visszafordíthatatlan. A kérelmek elbírálását is felgyorsítják – írja a ma megjelent Népszava.
Mik ezek?
Kisebb szakértői bizottságok végzik majd a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, kevesebb lesz a személyes találkozás a minisztérium szociális rendeleteket módosító javaslatai alapján – értesült a Népszava. A javaslatok másfél évvel azután készültek el, hogy az alapvető jogok biztosa Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterhez fordult, mert a sorozatos panaszok után indított vizsgálatok azt mutatták, hogy a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző intézményrendszer nem ritkán több hónapos késéssel tudja csak elbírálni a kérelmeket.
A felülvizsgálatot végző bizottságokban jelenleg a vezető és az egyik tag is orvosszakértő, mellettük pedig szociális és foglalkozási rehabilitációs szakember mond véleményt mindenkiről. A legfontosabb változás az lenne, hogy az eddig négytagú szakértői bizottságok a jövőben három taggal is működhetnének.
Ezt a feladatot egyre kevesebb orvos vállalja és még inkább visszaesne a számuk, ha a most hatályos miniszteri rendeletnek az a passzusa is életbe lépne, amely szerint egészségbiztosítási szakképesítést is fel kellene mutatniuk. Az elfogadásra váró javaslat ehelyett három év türelmi időt adna a speciális ismeretek elsajátítására. A Népszava szerint a jövőben nem kellene személyesen megjelenniük a szakértők előtt azoknak, akikről előzőleg egy bizottság már kimondta, hogy az egészségromlása végleges, sőt, akkor sem, ha a leletei vagy más iratok alapján egyértelműen el lehet dönteni, hogy alkalmas-e vagy sem valamilyen munkavégzésre.
A komplex felülvizsgálatok száma egyébként 2013-ban majdnem elérte a 37 ezret, ebből kilencezer főt találtak rehabilitálhatónak.
|
|
08
Mar
|
2016-os bejelentési kötelezettségek | |
|
2016-os bejelentési kötelezettségek nyugdíjasoknak – 2016-os tudnivalók!
Tájékoztató a nyugdíjasok, ellátásban részesülők bejelentési kötelezettségeiről Milyen bejelentési kötelezettségeket írnak elő a nyugdíjjogszabályok?
A nyugdíjas – ideértve az egyéb ellátásban részesülő személyeket is – 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra vagy egyéb ellátásra való jogosultságát, illetőleg a nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását érinti.
Be kell jelenteni többek közt a lakóhely-változást, a tartózkodási hely megváltozását, a levelezési cím változását, a külföldön történt letelepedést, a belföldi és külföldi munkavégzést, stb. A bejelentést a folyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni. A nyugdíjas elhalálozásának tényét, időpontját a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös, vagy a nyugellátás felvételére jogosult más személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. A bejelentési kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető. |
|
08
Mar
|
Rokkantak figyelem ! | |
|
Rokkantak figyelem – csak akkor lesz jogosult öregségi nyugdíjra, ha ezt elintézi – így lehet nyugdíj a rokkantsági ellátásból
Rokkantak figyelem – ezt majd mindenkinek el kell intézni! – Itt van mit kell tenni! Így lesz öregségi nyugdíj a rokkantsági ellátásból – van tennivaló!
Mit kell tenniük a rokkantsági ellátásban részesülőknek, hogy öregségi nyugdíjat kaphassanak? Az Adózóna cikkéből megtudhatja, és azt is, miként lehet kiküszöbölni, hogy valaki az új igénye alapján alacsonyabb összegű ellátásban részesüljön.
Így lesz öregségi nyugdíj a rokkantsági ellátásból 2012. január 1-jétől az új szabályozás alapján – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) – rokkantsági nyugellátás továbbfolyósítására már nincs lehetőség. Ezen időponttól kezdődően azon személyek, akik 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, és ebben az időpontban a 62. életévüket már betöltötték – ebbe a csoportba az 1949. december 31-ig született személyek tartoznak –, a korábban megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásukat – hasonlóan a 2011. december 31-én hatályos szabályozáshoz –, automatikusan öregségi nyugdíjként kapják meg. Azon személyek rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátását, akik 2011. december 31-én még nem töltötték be a 62. életévüket, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább.
Az 1949. december 31-ét követően, de 1955. január 1-jét megelőzően született, és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek nyugellátását 2012. január 1-jétől már nem saját jogú nyugellátásként folyósítják tovább, ezen időponttól kezdődően – függetlenül azon ténytől, hogy az ellátásuk összege nem változott –, már nem minősülnek nyugdíjasnak. Ezért a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltésekor lehetőségük nyílik, hogy kérjék az öregségi nyugdíjuk megállapítását.
A fent említett korcsoportba tartozó rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek az öregségi nyugdíj igénylésére kétféle lehetőségük nyílik.
Az egyik, hogy a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak címzett levélben kérik, hogy a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább. Ebben az esetben tehát tényleges nyugdíj-újraszámítás nélkül válnak ismét nyugdíjassá az érintett személyek.
A másik lehetőség, hogy külön erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap kitöltésével kérik az öregségi nyugdíj új igényként történő kiszámítását és megállapítását. Ebben az esetben a nyugellátás összegét az új igény elbírálásakor hatályos jogi szabályozás alapján fogják kiszámolni, mely nyugellátás összege eltérhet – akár alacsonyabb összegű is lehet – a korábban megállapított és 2012. január 1-jétől kezdődően már rokkantsági ellátásként továbbfolyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás összegénél.
Példa: a 2007. március 1-jétől megállapított rokkantsági nyugellátás során az 1988. január 1-jétől 2007. február 28-áig elért nyugdíjjárulék-köteles kereseteket vették figyelembe. Ezzel szemben, ha az adott személy 2015. március 1-jén betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri az öregségi nyugdíja megállapítását, akkor már az 1988. január 1-jétől 2015. február 28-ig elért keresetei alapján fogják kiszámítani a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetét, továbbá a valorizációs szorzókat is a 2015. évi szabályozásnak megfelelően fogják alkalmazni.
|
További cikkeink...
|
|
| 14. oldal / 18 |
