Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
|
02
Mar
|
Rokkant felülvizsgálat, leszázalékolás, minden amit tudni kell róla | |
|
Rokkant felülvizsgálat – leszázalékolás – minden, amit tudni kell róla!
A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának felülvizsgálata Felülvizsgálatokat a „rokkantellátás” elindulása, tehát közel száz éve végeznek hazánkban. Az emberek egészségi állapota nem állandó, hanem folyamatosan változik. Betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is. Ezért van szükség a megváltozott munkaképességű személyek estében a szakértői véleményezésre és annak alapján az ellátási jogosultság rendszeres felülvizsgálatára.
A 2011. december 31-én az 57. életévüket be nem töltött, korábban III. csoportú rokkantsági nyugellátásban részesülőknek – az előző vizsgálaton végleges állapotúnak minősítetteknek is – és a régi ellátási rendszerben rendszeres szociális járadékra jogosult személyeknek 2012. március 31-éig kellett jelezniük a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok felé, hogy fenntartják-e igényüket a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. A nyilatkozattételre a jogszabály 2012. évi változása miatt volt szükség. Közel 5 ezer korábbi ellátott döntött úgy, hogy a továbbiakban nem tart igényt az ellátásra. A soros felülvizsgálat időpontját az előző vizsgálaton kapott időpont, az esetleges keresőtevékenység, az egészségkárosodás mértéke, valamint az igénylő életkora egyaránt befolyásolja.
A komplex minősítést végző szakértői bizottság összetétele és működése A megváltozott munkaképességű személyek ellátását igénylők egészségi állapotát, önellátási képességét, valamint rehabilitálhatóságuk foglakozási és szociális szempontú vizsgálatát már 2008-tól, kibővített létszámú szakértői bizottság végzi. A bizottság minimum négytagú: az elnök mellett egy orvos-, egy foglalkoztatási rehabilitációs és egy szociális szakértőből áll. A minősítések során, saját szakterületén mindhárom szakértőnek önálló döntésjoga van. A bizottság elnöke orvosi végzettséggel és egészségbiztosítási szakképesítéssel rendelkező kormánytisztviselő. A bizottság minősítését aláírásával az elnök hitelesíti. A bizottság döntése alapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást lehet majd megállapítani, de a feltételek hiánya esetén a kérelem elutasítható, illetve a korábbi ellátás megszüntethető. Amennyiben a szociális és foglalkoztatási szakértők bármelyike a rehabilitálhatósággal szemben foglal állást, és a jogosultság egyéb feltételei is fennállnak, a kérelmező kizárólag rokkantsági ellátást kaphat. Amennyiben a bizottság tagjai között nincs egyetértés a rehabilitáció időtartamáról vagy a felülvizsgálat idejéről, a vitatott kérdésekben a bizottság elnöke dönt.
Mire kell számítania vizsgálaton – A megváltozott munkaképesség orvosszakértői véleményezése A komplex minősítés minden esetben az egészségi állapot felmérésével, tehát az orvosszakértői vizsgálattal kezdődik. Az orvosszakértő az eljárásban a bemutatott szakorvosi leletek, kórházi zárójelentések, laboratóriumi és egyéb képalkotó vizsgálati eredmények, valamint az aktuális állapot felmérése alapján összegzi a szervrendszerenkénti, illetve betegségcsoportonkénti egészségkárosodást, meghatározza a vizsgált személy megmaradt egészségi állapotát, véleményezi önellátó képességét.
A szakorvosi vizsgálatok többségét a szakrendelőkben és a kórházakban, a betegek kezelőorvosai végzik. Az általuk készített szakvélemények, leletek alapozzák meg az orvosszakértői minősítést. Mielőtt az orvosszakértő a vizsgálaton megjelent személyt a rendelőbe behívja, tüzetesen átnézi az összes rendelkezésére álló orvosi dokumentációt. Az egészségi állapot felmérése a panaszok meghallgatásával kezdődik, majd egy tájékozódó jellegű, a háziorvoséhoz hasonló, részletesebb vizsgálat következik. Az orvosszakértő diagnosztizáló tevékenységet nem végezhet, kizárólag leletekkel alátámasztott betegségeket tud figyelembe venni. Az orvosi vizsgálat általában 15-20 percig tart. Szponzorált linkek
A foglalkozási rehabilitálhatóság szociális szempontú véleményezése
A szociális szakértő az interjú alapján méri fel az igénylő szociális szükségleteit. Az interjú során azt vizsgálja, akadályozza-e szociális szükséglet és körülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e ezek az akadályok. A szociális szükségletek vizsgálata kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is. A szakértő segít a feltárt problémák megoldásában, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról és azok elérhetőségeiről.
A szociális szakértő értékelési szempontjai között a kommunikációs képesség, a motiváltság, az életvezetés, a problémamegoldó képesség mellett az érzelmi és családi kapcsolatok, az életkörülmények, valamint a mobilitást esetlegesen akadályozó tényezők is megtalálhatók. A szociális szakértőnek lehetősége van tájékoztatást kérni a települési önkormányzat jegyzőjétől az érintett személy szociális helyzetére, ellátási jogosultságára vonatkozó adatairól, illetve a körülményeiről. A foglalkozási rehabilitálhatóság foglalkoztathatósági szempontú véleményezése A foglalkozási rehabilitációs szakértő az interjú alapján a rehabilitálhatóság szempontjából értékeli az igénylő foglalkoztatási és képzettségi előzményeit, információkat gyűjt a kérelmező személyes érdeklődési területeiről, életmódjáról, esetleges hátrányos helyzetének jellemzőiről, mobilitási képességéről. Döntésénél figyelembe veszi az igénylő elhelyezkedési lehetőségeit és perspektíváit, a térség foglalkoztatási helyzetét, valamint az igénybe vehető támogatásokat és kedvezményeket is. A vizsgálat és az értékelés kiterjed a munkahelyi terhelhetőségre, a speciális foglalkoztatási feltételek esetleges szükségességére, a teljes életpályára és az igénylő hozzáállására a rendszeres munkához. A foglalkozási rehabilitációs szakértők a rehabilitálhatóságot az igénylők által elmondottak, valamint a rendelkezésükre álló adatok, nyilvántartások, munkaerőpiaci információk alapján véleményezik, de lehetőségük van tájékoztatást kérni a járási hivatalok munkaügyi kirendeltségeitől is.
A 2012. január 1-jétől érvényes minősítési kategóriák
„B1” minősítési kategóriába az a személy sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,
„B2” minősítési kategóriába az a személy sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, „C1” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,
„C2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, „D” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes,
„E” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. Jogorvoslati lehetőségek Az elsőfokú határozat ellen a határozatot kiadó hatóságnál fellebbezés nyújtható be. Másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el, a másodfokú határozat ellen pedig a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni.
A megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítésének jogszabályi háttere
2011. évi CXCI. törvény 327/2011 (XII.29.) Korm.rendelet 7/2012 NEFMI rendelet Forrás: http://nrszh.kormany.hu/
Bővebben...
Hozzászólások (0)
Találat: 17160
|
|
20
Dec
|
Vándori András, Számvetés | |
|
VÁNDORI ANDRÁS
SZÁMVETÉS
ELŐSZÓ
Tisztelt Olvasó!
Pécs életét több mint kétszáz éven át határozták meg a Meesek-hegységben működő külszíni és mélyművelésű bányák. Tízezrek érkeztek a városba a szénbánya jól fizető álláshelyeinek köszönhetően, az iparágazat fellendülésével komoly fejlődésnek indult Pécs is.
A bányászat kulturális, oktatási s tárgyi hozadékainak tetemes része azzal együtt sem tűnt el Pécsről azonban, hogy több mint két évtizeddel ezelőtt kigördült az utolsó csille a bezárt az utolsó mélyművelésű bányából.
A baranyai megyeszékhely polgármestereként örömmel tölt el, hogy a hazai bányaipar korábban egyik fellegvárának számító Pécsett komoly, hiánypótló rendezvények, hagyományőrző programok, kiállítások, nem utolsósorban személyes tapasztalatokon avagy kutatómunkák eredményeként írásos értékek jönnek létre folyamatosan.
A kötet egyedülálló módon egy emberi életpályán keresztül enged bepillantást a bányászcsaládok életébe, a vájárok és mérnökök munkájába, nem utolsósorban szabadidejükbe.
Segítségével az olvasó átélheti a bányászok különös, magával ragadó, semmihez sem hasonlítható mindennapjait, megtapasztalhatja, mi tette életüket egyszerre boldoggá és olykor keservessé, egyszerre könnyűvé és nehézzé.
Külön értéket képvisel az írás abban a tekintetben, hogy segítségével mind az egykori bányászok, bányászgyerekek, mind a teljesen kívülállók, e nehéz munka mívelőit csak messziről ismerők egyaránt érdekes, olvasmányos formában ismerkedhetnek meg e csodálatos miliővel.
Dr. Páva Zsolt
Pécs polgármestere
(folyamatosan teszem fel)
|
||||
|
18
Feb
|
Elutasító határozat visszavonás | |
|
Üsz: 22-00252/2013 Név: Hodován Zoltán István 1961.02.11. l.lap
Ügyszám: 22-00252/2013/0009
Ügyintéző: Elek Ágnes
Revizor: Törökné Bárány Brigitta
Tárgy: döntés visszavonása
Bányászok egészségkárosodási járadék elutasítása ügyben
Név: Hodován Zoltán István
Szül. idő: 1961.02.11. Határozat száma: 2.
TÁJ: 023 639 193
Anyja neve: Molnár Mária
Lakcím: 7940 Szentlőrinc, Liget u. 7.
HATÁROZAT
Az Igazgatóság az igénylőnek a járadékot elutasító 22-00252/2013/0003. számú határozatát teljes egészében visszavonja.
A határozat ellen - a kézhezvételt követő 15 napon belül - az Országos Nyugdíjbiztosícási Főigazgatósághoz lehet fellebbezni.
A fellebbezést - az_ügyszámra hivatkozással - az elsőfokú határozatot hozó igazgatósághoz kell benyújtani. A fellebbezés elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül is előterjeszthető.
Az eljárás illeték és költségmentes.
INDOKOLÁS
Hodován Zoltán István 1994.02.18. napjától 2005.10.10. napjáig bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, 2005.10.11. napjától 2012.06.30. napjáig rokkantsági nyugdíjban és 2012.07.01. napjától rehabilitációs ellátásban részesül.
2013.01.04. napján érkezett igénybejelentésében kérte a bányászok egészségkárosodási járadékára való jogosultságának elbírálását.
Az Igazgatóság a 2013.01.31. napján kelt 22-00252/2013/0003. számú határozatával Hodován Zoltán István bányászok egészségkárosodási járadékának megállapítása iránt előterjesztett igényét elutasította.
Igénylő az elutasító határozat ellen fellebbezéssel élt.
Baranya Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága
7623 Pécs Mártírok útja 12. Tel(72)505-800 Fax:(72)505-810
Üsz: 22-00252/2013 Név: Hodován Zoltán István 1961.02.11.
Az Igazgatóság a határozatot felülvizsgálta és megállapította, hogy Hodován Zoltán István rendelkezik a 23/1991. (11.9.) Korm. rendelet szerinti feltételekkel, így az eljárás lefolytatása folyamatban van.
Fentiekre tekintettel a 22-00252/2013/03. számú bányászok egészségkárosodási járadék elutasító határozatát az Igazgatóság teljes egészében visszavonja.
Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelmre vagy hivatalból megállapítja, hogy a fellebbezési vagy felügyeleti eljárás keretében, illetve a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, döntését
a) az ügyfél javára korlátozás nélkül,
b) az ügyfél terhére egy ízben, a határozat közlésétől számított öt éven belül
ba) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt felelősség nem terheli, a módosítást vagy visszavonást elrendelő határozat keltét követő hónap első napjától,
bb) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt felelősség terheli, az ellátás megállapításának kezdő időpontjáig visszamenőlegesen
módosítja vagy visszavonja.
/1997. évi LXXXI. tv. 95.§ (5) bekezdés/
Az eljáró hatóság hatáskörét a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet l.§ (1) bekezdés b) pontja határozza meg.
Az eljáró hatóság illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. /288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. S (1) bekezdése/
A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bekezdése biztosítja. A határidőben benyújtott fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezéssel nem támadott határozat a fellebbezési határidő lejártát követően végrehajthatóvá válik.
(2004. évi CXL. törvény 101. § (1). bekezdés, 128. § (1) bekezdés a) pontja)
|
||||
|
29
Dec
|
A 23/1991 módosítása |
|
A Kormány 426/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeirõl szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeirõl szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5/F. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5/F. § (1) A bányászok egészségkárosodási járadékára (a továbbiakban: járadék) az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékû, a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, c) a járadék megállapításakor keresõtevékenységet nem folytat, és d) a keresõtevékenység megszûnését megelõzõen megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megilletõ keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl járadékra jogosult az a személy is, aki a) bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 évet földalatti munkakörben töltött el, b) a bányászati szolgálata során, vagy azt követõen, de a bányászati tevékenysége következtében legalább 29%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, c) 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétõl a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) szerinti megváltozott munkaképességû személyek ellátásában részesült, és d) az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.” 2. § (1) Az R. 5/G. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A járadék havi összege a megállapításkor megegyezik az 5/F. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátásnak a járadék megállapítását megelõzõen folyósított összegével, de 2013. január 1-jétõl nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj legkisebb összege háromszorosának a nyugellátások 2013. január havi emelésének mértékével megemelt összegénél.” (2) Az R. 5/G. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az 5/F. § (2) bekezdése alapján megállapított járadék havi összege – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – megegyezik a megváltozott munkaképességû személyek ellátásának a) – amennyiben az Mmtv. 19. §-a, vagy 33. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatot (a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégezték – a felülvizsgálatot megelõzõ hónapra járó összegével, b) – amennyiben felülvizsgálatra nem került sor – az ellátás megszüntetését megelõzõ hónapra járó összegével. Az 5/F. § (2) bekezdése alapján megállapított járadékra a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.” (3) Az R. 5/G. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A járadékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyezõ mértékben emelni kell. Az (1) bekezdésben meghatározott korlát összege a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyezõ mértékben emelkedik.” 3. § Az R. 5/H. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A járadék iránti kérelmet – a (2) bekezdéstõl eltérõen – az 5/F. § (2) bekezdése szerinti személy a) – amennyiben a felülvizsgálatot elvégezték – a felülvizsgálat során hozott döntés jogerõre emelkedésétõl számított 24 hónapon belül, b) – amennyiben felülvizsgálatra nem került sor – korlátozás nélkül nyújthatja be. Az a) pont szerinti határidõ elmulasztása jogvesztõ. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdése szerinti igazolást – kivéve, ha a 2011. december 31-én folyósított rokkantsági nyugdíjat rokkantsági nyugdíjkedvezmény alapján állapították meg –, valamint a jogosultságot igazoló egyéb rendelkezésre álló dokumentumokat.” 4. § Az R. 5/H. §-a a következõ (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3b) A járadék iránti eljárásban az ügyintézési határidõ 17 munkanap.” 5. § Az R. 5/I. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5/I. § (1) A járadék – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes. (2) Az 5/F. § (2) bekezdése szerinti személy esetén a járadék a megváltozott munkaképességû személyek ellátása megszüntetésének napját követõ naptól esedékes. Az 5/H. § (3a) bekezdés a) pontja szerinti személy esetén, a felülvizsgálat során hozott döntés végrehajtásának idõpontjára visszamenõleg a járadék és a felülvizsgálat során hozott döntés alapján folyósított megváltozott munkaképességû személyek ellátása összege különbözetének kifizetésérõl a nyugdíjbiztosítási igazgatóság dönt, és azt a nyugdíjfolyósító szerv egy összegben folyósítja. (3) Az 5/F. § (2) bekezdése szerinti esetben a rehabilitációs szakigazgatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatóság megkeresésére tájékoztatást ad a felülvizsgálat során hozott döntésérõl, annak végrehajtásáról, jogerõre emelkedésérõl, a megváltozott munkaképességû személyek ellátása összegérõl, valamint az ellátás megszüntetésérõl.” 6. § Az R. 5/J. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5/J. § A járadék iránti kérelem elbírálásakor, ha a kérelmezõ a részére korábban folyósított keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés vagy a megváltozott munkaképességû személyek ellátása megállapítása során felhasznált, szakértõi bizottság által kiadott szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, komplex minõsítéssel rendelkezik, annak hatálya alatt az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékét nem kell vizsgálni.” 7. § Az R. a) 5/N. § (4) bekezdésében az „5/H. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „5/H. § (2) és (3a) bekezdésében” szöveg, b) 7. § f) pontjában az „a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény” szövegrész helyébe az „az Mmtv.” szöveg lép. 8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba. (2) A 4. § 2013. április 1-jén lép hatályba. |
További cikkeink...
|
|
| 15. oldal / 17 |
