Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
|
06
Feb
|
Rokkantak, mozgáskorlátozottak figyelem! | |
|
A komplex minősítés szempontjai
A komplex minősítés során olyan személyre szabott, és több szakterület értékelési szempontjai alapján elkészített szakértői bizottsági összesítő vélemény kialakítása a cél, mely az érintett személy egészségi állapotát, az ebből származó kizáró és korlátozó tényezőket, egészségkárosodásának jellegét, valamint foglalkozási előzményeit, munkaerő-piaci helyzetét, adottságait és korlátait, és a fennálló orvosi, foglalkozási és szociális szükségleteit is egyaránt figyelembe veszi. A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szempontokat a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet tartalmazza.
A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvos szakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvos szakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.
Az orvos szakértő munkája során értékeli a bizottsági vélemény kiadásához szükséges, a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentumokat, iratokat, elvégzi a személy orvos szakértői vizsgálatát a hatályos jogszabálynak megfelelően, majd az orvosi vélemény kapcsán meghatározza az egészségi állapot mértékét, javaslatot tesz az orvosi rehabilitációra, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra.
A komplex minősítés keretében az orvosi vizsgálatot követően foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértői interjúra kerül sor.
A foglalkozási rehabilitációs szakértő feladata a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálata. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, és a rehabilitációshoz szükséges időtartamra.
A foglalkozási rehabilitációs szakértői interjú elvégzéséhez kizárólag az előzetesen hiánytalanul kitöltött „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” c. nyomtatvány szükséges, amely az rehabilitációs/rokkantsági ellátás iránti kérelem részét képezi.
A foglalkozási szakértői interjú 15 szempont szerint készül el:
1. Foglalkoztatási előzmények értékelése
2. Képzettség, tanulmányi előzmények értékelése
3. Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel
4. Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútjának értékelése
5. Életkora
6. Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely
7. Speciális foglalkoztatási feltételek szükségesek
8. Munkahelyi terhelhetőség
9. Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás
10. Életmód
11. Egyéb akadályozó tényezők
12. Meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerő-piaci pozíciója
13. Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók
14. Térség foglalkoztatási helyzete, perspektívák
15. Foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezmények, támogatások
A szociális szakértő a komplex minősítés során elvégzi a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát. Az interjú alkalmával felméri az ellátást igénylő személy szociális szükségleteit, feltárja azokat a problémákat, amelyek a foglalkozási rehabilitáció folyamatát befolyásolják. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitációs szükségletekre és időtartamra.
A szociális szakértő az alábbi szempontok alapján értékeli az interjú során elhangzottakat:
1. Önellátás, önkiszolgálás
2. Napi feladatok ellátása
3. Kommunikáció
4. Motiváltság
5. Életvezetés, önálló életvitel
6. Probléma megoldási képesség,
7. Mobilitás
8. Érzelmi kapcsolatok
9. Családi, közösségi kapcsolatok
10. Családtagok ellátása
A szakértők a komplex minősítést minden esetben a jogszabályoknak illetve szakmai sztenderdeknek megfelelően készítik el és indoklással látják el.
A szakértői bizottság elnöke döntése a meghatározó különböző kérdéses esetekben. Abban az esetben, amikor a bizottság orvos szakértői tagjai között az egészségi állapot mértékével, vagy az önellátási képességgel kapcsolatban merülne fel vita, vagy ha a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükségletek vagy a rehabilitációhoz szükséges időtartam kérdésében a szakértői bizottság tagjai különböző álláspontot képviselnének.
A megváltozott munkaképességű emberek ellátását igénylő személyek egészségi állapotának, önellátási képességének, valamint rehabilitálhatóságának orvosi, foglakozási és szociális szempontú vizsgálatát komplex szakértői bizottság végzi.
A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvosszakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvosszakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.
A komplex minősítés célja a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása.
A szakértői vizsgálat történhet a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein, az igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén, valamint iratok alapján.
A komplex minősítést alapesetben a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein kell elvégezni. Az igénylőt abban az esetben kell személyes vizsgálatra behívni/berendelni, ha az egészségi állapot mértéke nem állapítható meg a becsatolt leletek alapján, és a személyes vizsgálattól okkal várható olyan ténybeli megállapítás, mely a minősítésre érdemben befolyással lehet. A szakértői szerv telephelyén történt személyes vizsgálat alkalmával nagyon fontos, hogy igénylő magával hozza az összes egészségügyi dokumentációját, különös tekintettel a korábban be nem küldött, vagy időközben készült zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, illetőleg a személyazonosításra szolgáló okmányait (arcképes személyazonosítására alkalmas okmányt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, és a TAJ kártyát).
Indokolt esetben, amikor a minősítéshez az érintett személy környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges, vagy a háziorvos és/vagy kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő nem tud a szakértői vizsgálaton állapota vagy betegsége miatt megjelenni, a szakértői vizsgálatokra az igénylő lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén is sor kerülhet. A szükségességről, indokoltságról a rendelkezésre álló iratok alapján a bizottság elnöke dönt. Megalapozottság hiányában a helyszíni vizsgálat elutasítható.
Irat alapú véleményezésre a jogszabályi feltételek fennállása, illetve külön ilyen irányú kérés esetén van lehetőség (pl. intézeti, kórházi vagy állandó otthoni ápolásra szoruló fekvőbeteg esetén).
Bővebben...
Hozzászólások (0)
Találat: 3785
|
|
21
Jan
|
SZOMSZÉDOK NYUGDÍJAS SZÖVETKEZET | |
|
|
||
|
28
Oct
|
Végleges rokkantellátás | |
|
HALÁLIG TARTÓ ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS 2018 – FONTOS TUDNIVALÓ! Mindenkinek fontos információ, aki rokkantsági ellátásban részesül!
Halálig tart a rokkantsági ellátás? Főszabályként, az öregségi nyugdíjat az általános szabályok szerint kell igényelnie minden ellátottnak.
Mégis akad kivétel, erről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdése rendelkezik:
„(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte – kérelmére
– az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az
(1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.
Az (1) bekezdés a) és b) pontja azokra a személyekre vonatkozik, akik 2011. december 31-én”:
1. a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek,
1. b) az öregséginyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő: – III. csoportos rokkantsági,
– baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, a b) pont alkalmazásában, aki betöltötte az 57. életévét 2011. december 31-éig. Ennek alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra: az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, ehhez nekik természetesen kérelmet kell benyújtaniuk. Nem zárja ki azt,ha a rokkantsági ellátást változatlan összegben, öregségi nyugdíjként továbbfolyósítják az egyén számára :hogy az általános szabályok szerint az ellátott inkább az öregségi nyugdíj megállapítását kérje Általában ezt akkor célszerű megtenni, ha az érintett személy legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Azt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével meg kell szüntetni a megváltozott munkaképességűek
ellátása folyósítását , a törvény nem rendeli el . Az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg, egyidejűleg a nyugdíjmegállapító határozat meghozatalával, ennek köszönhetően a megváltozott munkaképességűek ellátásának megszűnését eredményezi , az öregségi nyugdíj megállapítása . Ez azt jelenti, hogy nem fordulhat elő, hogy egyszerre öregségi nyugdíjat is és rokkantsági ellátást is kapjon a személy. Ha kedvezőtlenebb a rokkantsági ellátás összegénél , a nyugdíjigény elbírálása során kiszámított nyugdíj összege, akkor vissza kell vonni az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet (a határozat jogerőre emelkedéséig ), az 1955. január 1. előtt született igénylők esetében, és kezdeményeznie kell az igénylőnek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását. Forrás : http://24ora.eu/
|
|
15
Aug
|
Önnek is van állami nyugdíjszámlája – nézzen rá, mert a nyugdíja függ tőle! | |
|
Önnek is van állami nyugdíjszámlája – nézzen rá, mert a nyugdíja függ tőle !
Ennyi nyugdíj megtakarítása van jelenleg – itt ellenőrizheti az állami nyugdíjszámláját! Érdemes tudnia mennyi pénz van rajta!
Egyéni nyugdíjszámla – Önnek is van – itt ellenőrizheti mennyi pénz van rajta! Akármilyen furcsa is és valószínűleg az emberek 99%-a nem is tud róla, de mindenkinek van saját, állami nyugdíjszámlája, melyet bármikor meg is nézhet! Egyetlen feltétele a saját nyugdíjszámlánk leellenőrzésének az ügyféklapus risztráció, mert a nyugdíjszámlákat egyelőre csak így lehet elérni! Az ügyfélkapus hozzáférés kicsit lecsökkenti azoknak a számát, akik meg tudják nézni a saját nyugdíjszámláikat, körülbelül 30-40 ezer ember már most is el tudja érni őket, de az ügyfélkapus regisztrációt bárki el tudja végezni, semmi különös nem kell hozzá és teljesen ingyenes. Miután készen van az ügyfélkapus regisztrációja Ön is ellenőrizheti saját nyugdíjszámláját! Az ügyfélkapu regisztráció hitelesítéséhez személyesen meg kell jelennünk az okmányirodában a személyi igazolványunkkal! Természetesen ki fogják terjeszteni a rendszert és tovább adatokkal töltik fel, így bárki számára láthatóak lesznek az adatok visszamenőlegesen is! ÍGY NÉZHETI MEG ÖN IS A SAJÁT ÁLLAMI NYUGDÍJSZÁMLÁJÁT! A számlán láthatjuk, hogy eddig mennyi nyugdíjjárulékot fizettünk be az állami kasszába. A társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény határozza meg. Az adatok a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) származnak. A nyilvántartásból hitelesített másolatot vagy kivonatot kérhetünk. Érdemes mindenkinek ellenőrizni az adatokat, mert ha olyat tapasztal a nyugdíjszámláján, amivel nem ért egyet, akkor mindenképpen fel kell keresnie a helyileg illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságát . Nem olyan egyszerű rábukkanni az egyéni nyugdíjszámlákra, de valóban léteznek! Lépjen be az országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján keresztül kell belépni az Ügyfélkapura, ott adja meg azonosítóját és jelszavát. Az oldal visszairányít az ONYF oldalára, ahol TAJ-számunk megadásával láthatjuk az adatokat. |
További cikkeink...
|
|
| 13. oldal / 17 |
