|
10
Május
|
Megszünhet a szabadszombat | |
|
Dolgozók figyelem – megszűnhet a szabad szombat!
Újabb törvénymódosításra készül a kormány, megszünteti azt a paragrafust, amely rendelkezik többek között a szombati készenléti munkáért járó pótlékokról, ennek köszönhetően tízezrek számára veszik el a szabad szombat, és szombat-vasárnap is munkára kényszeríthetik a készenléti dolgozókat plusz díjfizetés nélkül. Elvileg azért szeretnék a módosítást, mert 5 milliárd forintnyi, 3 éve elmaradt pótlékot kell kifizetnie a MÁV-nak visszamenőleg a dolgozóknak egy bírósági döntés alapján. A dolgozók bírósághoz fordultak, mert a vasárnapot megelőző szombati munkavégzésért egyszer sem fizették ki számukra a pótlékot 2012 óta, a bíróság jogosnak találta a követelésüket.
Egy úgynevezett salátatörvényben bukkant rá a Vasutasok Szakszervezete erre a módosításra, és így a dolgozóknak hétvégén annyiért kell dolgozniuk, mint rendes munkaidőben. Érdekes lépés, ezek szerint nem szán a kormány a jövőben újabb pénzeket kifizetni a pótlékokra, hanem egyszerűen kiiktatja a törvényt.
A szakszervezet szerint nagy veszélyt jelent ez a lépés, mert ezután bármikor, bárkit munkára lehet vezényelni, így szembe megy a politikájával a kormány, elveszi több tízezer munkavállalótól a hétvégét, így távol kell lennie a családjától és még megfelelő díjazásban sem részesíti. A Vasutas Szakszervezet szerint felháborító, hogy a kormány, mint a MÁV csoport tulajdonosa kibújik a pótlékfizetés alól.
Amúgy is munkaerőhiánnyal küzdenek a MÁV-nál, és arra kellene törekedni, hogy megakadályozzák az elvándorlást. A szakszervezet elnöke szerint, a készenléti jellegű munkaköröknél amúgy is igen alacsonyak a bérek, a pótlékokkal lehetett kompenzálni, így sokan ezért vállalták ezt a jellegű munkát. A törvénymódosítással sérülne „a munka és magánélet” egyensúlya, kiemelte a szakszervezet elnöke, hogy mindent elkövetnek azért, hogy megakadályozzák a kormánynak ezt a lépését.
Bővebben...
Találat: 3854
|
|
29
Dec
|
Törvénymódosítás a rehabilitációs és rokkantsági ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát megszüntetéséről | |
|
Budapest főváros
Kormányhivatala Rehabilitációs Főosztály Iktatószám: BP-0601/002-21/2020 Tárgy: 2020. évi 19. számú tájékoztató az Mmtv. 2020.december 22-én kihirdetett szövegének módosításáról. Tisztelt Munkáltató! Tájékoztatom, hogy 2021. január 01-án hatályba lép a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló 2020. évi CLXXI. törvény. Az Mmtv. jelen módosításai megerősítik a Kormány azon szándékát, hogy az egészségkárosodással élő emberek rehabilitációra és társadalmi integrációra irányuló törekvéseit támogatni szükséges. Két, nagy érdeklődésre számot tartó és fontos célja a törvénymódosításnak a rehabilitációs és rokkantsági ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát megszüntetésével a munkavállalás további ösztönzése, továbbá a köznevelésből, felsőoktatásból kikerülő sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő fiatalok munkába állásának segítése. II. A módosítások indoklása, és részletezése Az alábbi módosítások arra vonatkoznak, hogy amennyiben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőnek az ellátás folyósítása alatt csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat állapítanak meg, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai ne kerüljenek megszüntetésre. Indokolt volt, továbbá a jogszabály technikai pontosítása, mivel a táppénz és a baleseti táppénz értelemszerűen csak akkor állapítható meg, ha a biztosított keresőképtelennek minősül. 1. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) ,,c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,”1 2. § Az Mmtv. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő) ,,b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,”2 A 3. § módosításában részletezettek alapja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény amely, lehetőséget nyújt az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó általános szabályozástól való törvényi eltérésre. Az Mmtv. szerinti ellátások megtérítésével érintett ügyek lefolytatása speciális jellegük miatt fokozottabb figyelmet és hosszabb időtartamot igényel, ezért az Mmtv.-ben indokolt bevezetni a megtérítési ügyekre az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó külön rendelkezést, amely szerint az ügyintézési határidő a kötelezett személy ismertté válása napján indul. A módosítás a hatósági 1 A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. 2 A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Rehabilitációs Főosztály 1036 Budapest, Lajos u. 160-162. - Postafiók 281. - Telefon: +36 (1) 896-7064 E-mail:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
- Honlap: www.kormanyhivatal.hu feladatellátás eredményes végrehajtását támogatja azzal, hogy a felelősségi szabályok alkalmazása során lehetővé teszi a megtérítéssel érintett ügyek határidőn belüli lefolytatását. 3. § Az Mmtv. 5. alcíme a következő 20/F. §-sal egészül ki: „20/F. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak - az Ebtv. 67. § (1) bekezdése és az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti - megtérítésére történő kötelezés iránti eljárásban az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljáró rehabilitációs hatóság számára a megtérítésre kötelezhető személy ismertté válik.”3 A következő módosítás célja, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából - a kötelező 5 %-os foglalkoztatási szint számításakor - a tanulmányok idején szerzett szakvélemény alapján a sajátos nevelési igényű, illetve a fogyatékos személynek minősülő fiatalokat is 23. életévük betöltéséig a megváltozott munkaképességű személyekhez hasonlóan figyelembe lehessen venni. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésében, munkahelyi beilleszkedésének támogatásában, továbbá az egyén munkavégzésének, a munkahelymegőrzésének személyes tanácsadással történő segítésében a mentoroknak komoly szerepük van. A módosítás lehetővé teszi, hogy a kötelező foglalkoztatási szintbe az a munkavállaló is beszámítson, aki legalább napi 4 órában mentori tevékenységet lát el. Megjegyzendő, hogy sem az Mmtv 22.§-ára, sem a 25.§-ára nem vonatkozik a személyi kör kibővítése. 4. § Az Mmtv. a következő 22/A. §-sal egészül ki: „22/A. § (1) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során - legutoljára a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben - a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki a) köznevelési intézményben - a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított - sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy b) felsőoktatási intézményben - a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított - fogyatékossággal élő hallgatónak minősült. (2) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki - a munkaszerződése szerint - jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál a) 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő, b) 21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő, c) 101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő, d) 251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő, e) 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.” A törvénymódosítás 5.§-a a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezést tartalmaz. 5. § Az Mmtv. 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló és a 22/A. § szerinti személy természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető.” Az alábbi rendelkezés biztosítja egyes módosításoknak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazását. 6. § Az Mmtv. a következő 38/J. §-sal egészül ki: „38/J. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló 2020. évi CLXXI. törvény által 3 A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. megállapított 1. § (2) bekezdés 3. pontját, 10. § (2) bekezdés c) pontját, 13. § (2) bekezdés b) pontját, 15/A. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 20/F. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” A 7.§ az Mmtv. végrehajtása során, a jogalkalmazás egységessége érdekében szükségessé vált pontosításokat tartalmaz. a) 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi” szövegrész helyébe a „referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi” szöveg4, b) 15/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „19. § (1a) bekezdése” szövegrész helyébe a „19. § (1a) és (1b) bekezdése” szöveg lép.5 A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a törvénymódosítás hatályon kívül helyezi az ellátás melletti kereseti korlátra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel mind a rokkantsági, mind a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett, kereseti korlát nélkül végezhető keresőtevékenység. A kereseti korlát eltörlése segítheti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, és csökkenti az ügyfelekre, munkáltatókra háruló adminisztratív terheket. a) 7. § (1) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész, 7. § (1) * A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló b) 10. § (2) bekezdés b) pontja és (2a) bekezdése, 10.§ (2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő b)—
c) 10. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával,” szövegrész, (3) * A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, d) 13. § (2) bekezdés d) pontja és (2a) bekezdése, (2) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő
e) 13. § (3) bekezdésében az „ , a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával” szövegrész, (3) * A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés c) és e)-g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával, 4 A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. 5 A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. f) 17. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés c) pontja és (4) bekezdése, 17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
9. § Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba. III. Az Mmtv. módosítás hatása az Mmtr. szabályainak alkalmazása során Tekintettel arra, hogy Mmtr. 17.§ (2) bekezdése visszahivatkozik a fentiekben részletezettek szerint módosított Mmtv. 23.§ (1) bekezdésére, így 2021. január 01-től a költségvetési támogatások általános szabályainak alkalmazása során a kötelező foglalkoztatási szint megállapítása esetében már az új szabályok szerint kell eljárni, az Mmtv.új 22/A. §-ára tekintettel. ,,17.§ (2) Az e rendelet szerinti támogatás kizárólag akkreditált munkáltató részére nyújtható. Ha a munkáltató által foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, a támogatás további feltétele, hogy a munkáltató az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személyeket az Mmtv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező foglalkoztatási szint felett foglalkoztasson. ” Budapest, - dátum a digitális aláírás szerint főosztályvezető
|
|
10
Nov
|
Épül a Kultúra Pécs keleti városrészében | |
|
ÉPÜL A KULTÚRA PÉCS KELETI VÁROSRÉSZÉBEN
Pécs keleti városrészében egyre több kulturális programot és rendezvényt szervez a Bányász Érdekvédelmi Kulturális Egyesület (BÉKE), amelynek egyik eredményeként idén immár második alkalommal tartották meg pénteken a meszesi dalfesztivált. Az esemény fővédnöke Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár volt.
A BÉKE az önkormányzattal megkötött közművelődési megállapodás értelmében kulturális és közművelődési feladatokat lát el Pécs keleti városrészében, októbertől pedig civil pontként is tevékenykedik. Az egyesület egyre szélesebb körű tevékenységének köszönhetően az itt lakók számára számtalan kulturális és művészeti, közösségi rendezvényt szerveznek. A pénteken immár második alkalommal megrendezett meszesi dalfesztivált is nagy népszerűségnek örvend a lakók körében, a program ráadásul idén már nemzetközivé terebélyesedett, hiszen Délvidékről, Zentáról is érkeztek egy vegyes kórus, hogy részt vegyen a fesztiválon.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, a terület országgyűlési képviselője örömmel tapasztalja, hogy egyre erősödik a civilek aktivitása ebben a városrészben.
Ezt a városrészt annak idején a bányászkultúra építette fel, s most az tartja egyben. Az egész éves kulturális eseménysorozatba jól illeszkedik ez a dalfesztivál, amelyet reményeink szerint hagyományőrző szándékkal
szervezett meg az egyesület. Az civil aktivitás erősítése során számítunk a területen működő iskolákra is, a helyi közösségfejlesztés érdekében szükséges, hogy az intézmények is nyitottabbak legyenek a helyiek számára.
Az egész évben folyamatosan megrendezendő különböző kulturális programok szervezése mellett az egyesület idén októbertől civil pontként is tevékenykedik, az itt élők bármilyen problémájukkal felkereshetik a szervezetet, amely három helyszínen is ellátja a lakossági szolgáltatásokat, munkaügyi- és jogi tanácsadást (Pákolitz István Közösségi Ház, Pécs Keleti Civil Kapcsolatok Háza, Szent Borbála Közösségi Ház).
Az egyesület működéséhez természetesen anyagi forrásokra is szükség van. A BÉKE pályázati forrásokból igyekszik ellátni egyre bővülő feladatait. A város 3 millió forintot ad számukra, a városrész civil aktivitásának elismeréseként sikerült nagyobb támogatást kicsikarni a TEMI-től, amit jól mutat az is, hogy amíg 2012-ben alig 10 millió forintos központi támogatást kapott az egyesület, tavaly ez az összeg már 23 millió forintra emelkedett.
Horváth L. Balázs
2015.11.06.
|
||
|
10
Május
|
Rezsikedvezmények rászorulóknak | |
|
Rezsikedvezmények szociálisan rászorulóknak – 3 kedvezményt igényelhet ha kevés pénzből él!
3 féle rezsikedvezmény rászorulóknak – így lehet igényelni! Így igényelhetsz rezsi kedvezményt ha rászoruló vagy!- gáz, villany, víz – Ezeket A Kedvezményeket Kaphatod Ha Rászoruló Vagy!
Fogyatékkal élő fogyasztó:
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a földgázellátásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása közvetlenül veszélyezteti.
Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a földgázellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt. Kedvezmények
A lakossági fogyasztók köréből a védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a földgázkereskedő és a földgázelosztók által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott bánásmódban és kedvezményben.
A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg:
részletfizetés,
fizetési haladék, előre fizető mérő. A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, a fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelése kötelező felajánlásának, és az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg. A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni.
Előre fizető mérő
A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Ha szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti.
Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból kikapcsolható. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a földgáz-kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.
Az előre fizető mérő felszerelésének, és a fogyasztásmérő berendezés bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége a földgázelosztót terheli. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.
Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata.
A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak. Nyilvántartás
Az érintett engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a működési területén, az egyes felhasználási helyeken vételező védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a lakossági fogyasztó a kedvezmények melyik körére jogosult és ezek közül melyek igénybevételét kérte. A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv – a védendő fogyasztó kérelmére – igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban. Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
A nyilvántartásba történő felvételt az érintett engedélyes ügyfélszolgálatán a lakossági fogyasztónak kell kérnie.
A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen különleges bánásmód vagy kedvezmény illeti meg és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a lakossági fogyasztót 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell. A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll.
Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában – szakorvosi véleményen alapuló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti igazolás alapján – nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt védendő fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.
Tájékoztatás a nyilvántartásba vétel lehetőségéről
Amennyiben a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként nem szereplő lakossági fogyasztó a tartozását nem fizette meg, a földgázkereskedő a kikapcsolást megelőző, az első írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a fogyasztót a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről, a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a kérelemként használható adatlapot.
Ha a lakossági fogyasztó a földgázelosztónál szociálisan rászorulóként kezdeményezte a védendő fogyasztói nyilvántartásba történő felvételét, a nyilvántartásba történő felvételig, vagy annak megtagadásáig a kikapcsolási folyamatot a földgázelosztó felfüggeszti.
Ez esetben a kikapcsolásra csak a nyilvántartásba való felvétel megtagadását követően kerülhet sor. A védendő fogyasztói státuszról szóló tájékoztatást a földgázkereskedő naptári évenként egyszer köteles teljesíteni. Ezt követően – kivéve, ha a védendő fogyasztó szociálisan rászorulóként való nyilvántartásba vételének jogszabályi feltételei az utolsó tájékoztatás óta változtak, vagy a lakossági fogyasztó személyében változás következett be – tájékoztatási kötelezettségét a földgázkereskedő a naptári éven belül a védendő fogyasztói nyilvántartásba történő felvétel lehetőségére vonatkozó emlékeztető megküldésével is teljesítheti.
|
|
18
Dec
|
Januártól megszűnik a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők számára | |
|
Januártól megszűnik a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők számára Keresetkorlát nélkül dolgozhatnak 2021. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő emberek, miután az Országgyűlés 2020. december 16-án elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) foglalkoztatás bővítését célzó módosító rendelkezéseit. A most elfogadott törvény hatályon kívül helyezi az Mmtv. azon rendelkezéseit, melyek szerint meg kell szüntetni az ellátást, ha a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér másfélszeresét. Ennek értelmében 2021 januárjától korlátozás nélkül dolgozhatnak az említett ellátásokban részesülők, nem kell választaniuk az ellátás és a kereset között, továbbá csökkennek a munkavállalók és munkáltatók adminisztratív terhei is.
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke, az Mmtv. kérdéses és megoldásra váró rendelkezéseinek megváltoztatására vonatkozó tervezettel 2019 tavaszán kereste meg a szaktárcát, mely akkor a keresetkorlátra irányuló ajánlást megfontolásra érdemesnek találta. A kedvező döntés közel másfél évet váratott magára.
A MEOSZ következetesen képviselt álláspontja szerint már nem lehetett tovább késlekedni e korlátozó szabály eltörlésével, ugyanis nemcsak az érintettek, de mindannyiunk közös érdeke, hogy a megváltozott munkaképességű, különösen a mozgáskorlátozott, illetve más fogyatékosságban érintett emberek foglalkoztatásának törvényi és egyéb akadályai megszűnjenek, és minél többen jelenjenek meg a munkaerőpiacon.
E törvénymódosítás előrelépést jelent, azonban még intézkedések sorát kell megtenni, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a mozgássérült, fogyatékos emberek munkavállalását ösztönözzék, így sok a tennivaló az akadálymentesítés, a hozzáférhetőség és észszerű alkalmazkodás terén annak érdekében, hogy ezek hiánya miatt ne maradjanak oly sokan távol a munka világától.
Budapest, 2020. december 17.
|
|
|
| 9. oldal / 17 |
