Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
|
06
Május
|
Pécs Város Mazsorett Együttese és Tánckara | |
|
Pécs Város Mazsorett Együttese és Tánckara
Pécs Város Mazsorett Együttese tartalmas múltra tekint vissza, sok-sok sikeres versennyel és fellépéssel. Az egykori iskolás kislányok mára felnőttek, azonban nem hagyták abba a táncot és az utánpótlás is megvan már. A város mazsorett csapatának művészeti vezetőjével, Hajdu Orsolyával beszélgettünk.
– Mennyire van nagy hagyománya Magyarországon, ezen belül Pécsen a mazsorettnek?
– Nem nevezném hagyománynak, inkább azt mondanám, hogy a kultúrának egy darabja, azon belül is a showműfajok egyike, amely a zenés tánchoz áll a legközelebb. Hagyománya – ha onnan nézzük -, talán az iskolában van, hiszen innen indult el először, és az iskola vezetése igyekszik a mai napig is lehetőséget adni a gyerekeknek. Ezzel utánpótlást biztosítva a felnőtt együttesnek, ami elengedhetetlen.
[note note_color=”#f3f35d”]Pécs Város Mazsorett Együttese 1990-ben alakult, akkor még a „SZIBIROBI” Mazsorett Csoport nevet viselte, a mai is fennálló Szieberth Róbert Általános iskola (régi nevén Gyárvárosi iskola) névadója után. A csoport elsőként alakult meg a városban, így döntő többségben tagjai gyárvárosi diákok voltak, de ma már egyetemisták, főiskolások-akik, büszkén viselik a város nevét.[/note]
– Ti vagytok Pécs hivatalos mazsorettjei. Hogy alakult ez?
– 2012 februárjában egy külföldi út kapcsán volt szerencsém találkozni dr. Hoppál Péterrel, aki megtisztelt minket a lehetőséggel és egyben nagy segítséggel, miszerint felajánlotta, hogy az együttes viselje Pécs Város nevét. Reméljük, amennyire mi büszkék vagyunk e név viselésére, olyannyira lesz ránk büszke a város és nem utolsó sorban azok az emberek, akik ebben támogattak minket, így Hoppál Péter, Pavlovics Attila, Tihanyvári Dóra.
– Bárki bátran belevághat a felvonulásba?
– Ez egy nagyon nehéz kérdés, azt hiszem, attól függ, milyen szemmel nézzük. Jómagam 25 évig táncoltam Tandiné Mosgai Andrea kezei között, ahol megtanultam, hogy a színpadot tisztelni kell, és hogy mi vagyunk a közönségért nem pedig a közönség értünk.
Igyekszem én is erre nevelni a tanítványaimat: alázat, fegyelem, szorgalom és, hogy mindezt örömmel tegyék. Azt hiszem, ha ez meg van, akkor előbb-utóbb megérik a gyümölcse a kemény munkának – jöhet a színpad világa. És akkor nem glória lesz a fejek felett, hanem egy kedves, meleg érzés, hogy adtam valamit másoknak.
– Szóval a színpadra neveled a lányokat.
– Igen, de nem ez az elsődleges célom, hanem hogy kapjanak valamit, valami kézzel meg nem fogató dolgot, amit más nem tud adni. Ha már negyed annyit át tudok adni, mint amit én kaptam, akkor jól végeztem, amit rám bíztak.
– Mely eredményetekre vagy a legbüszkébb?
Minden éremre büszke vagyok, hála az égnek, van belőlük bőven. Legutóbb nyáron nyertünk 5 aranyat, 1 kiemelt aranyat a legjobb és a legtechnikásabb együttes címén 63 indulóból – a picijeimmel és felnőttekkel egyaránt! Először képviselve a város nevét egy országos versenyen. De ha őszinte akarok lenni, nem tudnék az érmek között különbséget tenni, hiszen nem az számít, mennyi érmed van. Így azt hiszem, a tanítványaimra vagyok a legbüszkébb.
Bővebben...
Hozzászólások (0)
Találat: 2756
|
|||||
|
10
Május
|
Albérlet támogatást kaphatnak ... | |
|
Albérletesek figyelem – béren kívüli juttatás lehet az albérlet januártól! Az elmúlt hónap egyik legnagyobb hírverését a cafeteria rendszer átalakítása, melyet az Unio szíves közreműködésének köszönhetünk.Nos a rendszer pontos átalakításáról még folynak a tárgyalások, az ötletelések, de jó eséllyel de megjelenhet egy új juttatás. Ez pedig az albérleti támogatás lenne!
A tervek szerint a munkáltató adómentesen nyújthatna lakhatási támogatást, amennyiben a hetente legalább 36 órát dolgozó alkalmazottja állandó lakhelye minimum 60 kilométerre van a munkahelyétől, vagy az oda- és visszautazás ideje tömegközlekedéssel meghaladja a három órát. Ráadásul ez az adómentes juttatás akár a minimálbér 40 százalékáig is terjedhet a foglalkoztatás első két évében, ez havonta 42 ezer forintot jelent jelenleg. Az ezt követő két évben a minimálbér 25 százaléka lenne a határ, majd még egy évig 15 százalékig terjedhetne.
|
|
05
Jan
|
Nyugdíjemelés | |
|
NYUGDÍJEMELÉS
(részletek a jogszabályból)
A Kormány 538/2020. (XII. 2.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2021. január havi emeléséről
„1. § (1) 2021. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (1) bekezdése alapján 3 százalékkal kell emelni a 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapított
öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, átmeneti bányászjáradékot, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, baleseti járadékot, bányászok egészségkárosodási járadékát, fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, …
2. § (1) Az e rendelet alapján emelendő, 2021. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani. (2) Ha egy személy részére egyidejűleg több, e rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
5. § A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A rokkantsági járadék havi összege 2021. január 1-jétől 40 310 forint.”
7. § … A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2021. január 1-jétől havi 100 940 forint összeghatárig folyósítható együtt.
9. § .A 2020. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. és 12. §-a szerinti alapösszeg 107 540 forint.”
|
|
02
Jan
|
Bányamanók díszruhában |
|
Pécsi mintára vannak már csapatok Komlón és Tatabányán is
Bányamanók díszruhában
Több mint félszáz bányamanó van Pécsett, és az ország más nevezetes bányavidékein is akadnak már társaik. Vándori Andrással, a mozgalom alapítójával a célokról és a bányászhagyományokról beszélgettünk.
Mészáros B. Endre
PÉCS A bányamanók, a bányászegyenruhás kisgyerekek ott sorakoztak Borbála-napon a Csertetői emlékműnél, és ott láthatók minden fontos bányász ünnepségen. Bár még csak kisiskolások, sokat tudnak arról, hogy mi zajlott egykor á föld mélyében, amikor érces és szenes csillék gurultak ki a mecseki tárnákból, aknákból.
- Honnan a mozgalom ötlete?
Az egykori szenes kollégám, Traj Ferenc találta ki a tűzoltók ifjúsági csapatának mintájára, és 2007-ben alakult az első társaság. Azért azt tudni kell, hogy nekik legfeljebb a nagyszüleik dolgozhattak bányában, már a szüleiknek is csak emlékfoszlányai lehetnek a föld alatti munkáról. Szóval a mecseki bányabezárások után másfél évtizeddel célszerű volt felfrissíteni a bányászélet érdekes momentumait.
 - Miről szól a bányamanóság?
A gyerekek résztvesznek a bányász megemlékezéseken, gondoznák a Bányásztörténeti Alapítvány által létrehozott ipari emlékköveket. Ám, hogy valóban aktív legyen az emlékezetük, vetélkedőket is rendezünk általános iskolásoknak minden évben, ahol a bányászmunka szépségei, izgalmai is feltárulnak. A legutóbbin például egy teljes műszakot modelleztünk, a gyerekek a végén még robbantottak is, szikrázó rakétákat lőttek a magasba. A legjobbakat aztán neves hazai bányavidékekre visszük el kirándulni, jártunk már Sopronban, Tatabányán is.
- Hogy toborozzák ezeket a „mini bányászokat"?
Jelenleg 52 fős a csapat, meszesi, pécs-somogyi, kővágószőlősi, vasasi, gyárvárosi 5-8. osztályos általános iskolásokból áll. Most alakúlt egy csoport Komlón, és Tatabányán, Oroszlányban is, sőt Dorogon is mozgolódnak.
- Mire jó egy ilyen verseny? Hiszen a gyerekek soha nem jutnak le már egy igazi földalatti fejtésbe.
Legutóbb idős bányászok is beszálltak egy-egy csapatba. A gyerekek megtanulták a számukra érthetetlen szakkifejezéseket, az egykori vájárok meg, akiknek mar nem jut eszébe sok régi eszköz, folyamat elnevezése, megmutatták, megmagyarázták, hogy mivel mit csináltak.
- Az ön családja is bányászkodott?
A dédapám is mecseki szénbányász volt, jómagam 1956- ban az uránbánya első 32 méter mély aknájába szereltem szállítókast. Negyedszázadon át az érctermelésben tevékenykedtem, az első szkrépert is én hoztam ide Balinkabányáról. Igaz, az a szállítóberendezés úgy ötlapátnyi anyagot tudott csak elhúzni, mikor pedig tovább léptem a szenesekhez, már köbméteres szkréperkanalakkal is dolgoztak. Végül az aknamélyítők tervező mérnökeként mentem nyugdíjba.
A bányamanók ébredeznek. Az idősebb korosztály is tervez még valamit?
Már csak a helyet keressük hozzá, Hősök tere, Szabolcsfalu, vagy Meszes jöhet számításba, mert szeretnénk berendezni egy bemutatótermet bányász relikviákból. Egy régi bányászlakást eredeti bútorokkal, továbbá ruhák, korsók, otthoni bányász használati eszközök kerülnének ide. Remélem, 2016-ban ez is megvalósul.
Riegli telepről
Vándori András 1930 – ban született Pécsett A Riegli telepen (mai György Telep) nőtt fel, a Zipernowsky Technikumban érettségizett 1951 – ben, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen diplomázott 1956 – ban bányagépész mérnökként. A mecseki Uránbányához (akkori nevén Rákosi Mátyás Bauxitbányák) került és 25 évig fejlesztő mérnök volt. 1981 – ben István Aknára került főművezetőnek, majd az Aknamélyítő Vállalat tervező főmérnöke lett 1989-es nyugdíjbavonulásáig. Felesége, Albrecht Ilona újságíró volt a Dunántúli Naplónál, a Zöldért osztályvezetőjeként lett nyugdíjas. Fiuk, László meghalt, két leány unokájuk van.
|
||
További cikkeink...
|
|
| 8. oldal / 17 |
