Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
|
08
Mar
|
Rokkantak figyelem ! | |
|
Rokkantak figyelem – csak akkor lesz jogosult öregségi nyugdíjra, ha ezt elintézi – így lehet nyugdíj a rokkantsági ellátásból
Rokkantak figyelem – ezt majd mindenkinek el kell intézni! – Itt van mit kell tenni! Így lesz öregségi nyugdíj a rokkantsági ellátásból – van tennivaló!
Mit kell tenniük a rokkantsági ellátásban részesülőknek, hogy öregségi nyugdíjat kaphassanak? Az Adózóna cikkéből megtudhatja, és azt is, miként lehet kiküszöbölni, hogy valaki az új igénye alapján alacsonyabb összegű ellátásban részesüljön.
Így lesz öregségi nyugdíj a rokkantsági ellátásból 2012. január 1-jétől az új szabályozás alapján – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) – rokkantsági nyugellátás továbbfolyósítására már nincs lehetőség. Ezen időponttól kezdődően azon személyek, akik 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, és ebben az időpontban a 62. életévüket már betöltötték – ebbe a csoportba az 1949. december 31-ig született személyek tartoznak –, a korábban megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásukat – hasonlóan a 2011. december 31-én hatályos szabályozáshoz –, automatikusan öregségi nyugdíjként kapják meg. Azon személyek rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátását, akik 2011. december 31-én még nem töltötték be a 62. életévüket, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább.
Az 1949. december 31-ét követően, de 1955. január 1-jét megelőzően született, és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek nyugellátását 2012. január 1-jétől már nem saját jogú nyugellátásként folyósítják tovább, ezen időponttól kezdődően – függetlenül azon ténytől, hogy az ellátásuk összege nem változott –, már nem minősülnek nyugdíjasnak. Ezért a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltésekor lehetőségük nyílik, hogy kérjék az öregségi nyugdíjuk megállapítását.
A fent említett korcsoportba tartozó rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek az öregségi nyugdíj igénylésére kétféle lehetőségük nyílik.
Az egyik, hogy a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak címzett levélben kérik, hogy a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább. Ebben az esetben tehát tényleges nyugdíj-újraszámítás nélkül válnak ismét nyugdíjassá az érintett személyek.
A másik lehetőség, hogy külön erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap kitöltésével kérik az öregségi nyugdíj új igényként történő kiszámítását és megállapítását. Ebben az esetben a nyugellátás összegét az új igény elbírálásakor hatályos jogi szabályozás alapján fogják kiszámolni, mely nyugellátás összege eltérhet – akár alacsonyabb összegű is lehet – a korábban megállapított és 2012. január 1-jétől kezdődően már rokkantsági ellátásként továbbfolyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás összegénél.
Példa: a 2007. március 1-jétől megállapított rokkantsági nyugellátás során az 1988. január 1-jétől 2007. február 28-áig elért nyugdíjjárulék-köteles kereseteket vették figyelembe. Ezzel szemben, ha az adott személy 2015. március 1-jén betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri az öregségi nyugdíja megállapítását, akkor már az 1988. január 1-jétől 2015. február 28-ig elért keresetei alapján fogják kiszámítani a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetét, továbbá a valorizációs szorzókat is a 2015. évi szabályozásnak megfelelően fogják alkalmazni.
http://palyazatfigyelo.info/2016/03/01/rokkantak-figyelem-csak-akkor-lesz-jogosult-oregsegi-nyugdijra-ha-ezt-elintezi-igy-lehet-nyugdij-a-rokkantsagi-ellatasbol.php Bővebben...
Hozzászólások (0)
Találat: 5061
|
|
02
Mar
|
Rokkantak, megváltozott munkaképességűek felülvizsgálata 2016-ban – módosult szabályok szerint! | |
|
Rokkantak, megváltozott munkaképességűek felülvizsgálata 2016-ban – módosult szabályok szerint!
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) és a kapcsolódó miniszteri rendelet, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet (továbbiakban: R) a 2012-es hatálybalépés óta eltelt időszak tapasztalatai, változásai hatására többször módosult.
Legutóbb 2015. augusztus 1-i hatállyal az Mmtv., 2015. szeptember 28-i hatállyal a R. módosítására került sor.
Az Mmtv-t az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény, a R-t a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 43/2015. (IX.25.) EMMI rendelet módosította.
Az új rendelkezések pontosítják, sok esetben egyszerűsítik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival szoros kapcsolatban lévő felülvizsgálati eljárást.
Emlékeztetőül
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján
60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy). További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy
a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy
10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez, rendszeres pénzellátásban nem részesül. A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot. A megváltozott munkaképességű személy
rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg. A rehabilitálhatóságról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ún. komplex minősítésben nyilatkozik a következők szerint: rehabilitálható a megváltozott munkaképességű személy, és ennek során
foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. Amint látható, a jelentős mértékű, tartósan fennálló egészségromlással küzdő személyek részére megállapítható kétféle ellátásnál nagy jelentősége van a rehabilitálhatóság szempontjából az életkornak is. |
|
02
Mar
|
Rokkant felülvizsgálat, leszázalékolás, minden amit tudni kell róla | |
|
Rokkant felülvizsgálat – leszázalékolás – minden, amit tudni kell róla!
A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának felülvizsgálata Felülvizsgálatokat a „rokkantellátás” elindulása, tehát közel száz éve végeznek hazánkban. Az emberek egészségi állapota nem állandó, hanem folyamatosan változik. Betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is. Ezért van szükség a megváltozott munkaképességű személyek estében a szakértői véleményezésre és annak alapján az ellátási jogosultság rendszeres felülvizsgálatára.
A 2011. december 31-én az 57. életévüket be nem töltött, korábban III. csoportú rokkantsági nyugellátásban részesülőknek – az előző vizsgálaton végleges állapotúnak minősítetteknek is – és a régi ellátási rendszerben rendszeres szociális járadékra jogosult személyeknek 2012. március 31-éig kellett jelezniük a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok felé, hogy fenntartják-e igényüket a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. A nyilatkozattételre a jogszabály 2012. évi változása miatt volt szükség. Közel 5 ezer korábbi ellátott döntött úgy, hogy a továbbiakban nem tart igényt az ellátásra. A soros felülvizsgálat időpontját az előző vizsgálaton kapott időpont, az esetleges keresőtevékenység, az egészségkárosodás mértéke, valamint az igénylő életkora egyaránt befolyásolja.
A komplex minősítést végző szakértői bizottság összetétele és működése A megváltozott munkaképességű személyek ellátását igénylők egészségi állapotát, önellátási képességét, valamint rehabilitálhatóságuk foglakozási és szociális szempontú vizsgálatát már 2008-tól, kibővített létszámú szakértői bizottság végzi. A bizottság minimum négytagú: az elnök mellett egy orvos-, egy foglalkoztatási rehabilitációs és egy szociális szakértőből áll. A minősítések során, saját szakterületén mindhárom szakértőnek önálló döntésjoga van. A bizottság elnöke orvosi végzettséggel és egészségbiztosítási szakképesítéssel rendelkező kormánytisztviselő. A bizottság minősítését aláírásával az elnök hitelesíti. A bizottság döntése alapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást lehet majd megállapítani, de a feltételek hiánya esetén a kérelem elutasítható, illetve a korábbi ellátás megszüntethető. Amennyiben a szociális és foglalkoztatási szakértők bármelyike a rehabilitálhatósággal szemben foglal állást, és a jogosultság egyéb feltételei is fennállnak, a kérelmező kizárólag rokkantsági ellátást kaphat. Amennyiben a bizottság tagjai között nincs egyetértés a rehabilitáció időtartamáról vagy a felülvizsgálat idejéről, a vitatott kérdésekben a bizottság elnöke dönt.
Mire kell számítania vizsgálaton – A megváltozott munkaképesség orvosszakértői véleményezése A komplex minősítés minden esetben az egészségi állapot felmérésével, tehát az orvosszakértői vizsgálattal kezdődik. Az orvosszakértő az eljárásban a bemutatott szakorvosi leletek, kórházi zárójelentések, laboratóriumi és egyéb képalkotó vizsgálati eredmények, valamint az aktuális állapot felmérése alapján összegzi a szervrendszerenkénti, illetve betegségcsoportonkénti egészségkárosodást, meghatározza a vizsgált személy megmaradt egészségi állapotát, véleményezi önellátó képességét.
A szakorvosi vizsgálatok többségét a szakrendelőkben és a kórházakban, a betegek kezelőorvosai végzik. Az általuk készített szakvélemények, leletek alapozzák meg az orvosszakértői minősítést. Mielőtt az orvosszakértő a vizsgálaton megjelent személyt a rendelőbe behívja, tüzetesen átnézi az összes rendelkezésére álló orvosi dokumentációt. Az egészségi állapot felmérése a panaszok meghallgatásával kezdődik, majd egy tájékozódó jellegű, a háziorvoséhoz hasonló, részletesebb vizsgálat következik. Az orvosszakértő diagnosztizáló tevékenységet nem végezhet, kizárólag leletekkel alátámasztott betegségeket tud figyelembe venni. Az orvosi vizsgálat általában 15-20 percig tart. Szponzorált linkek
A foglalkozási rehabilitálhatóság szociális szempontú véleményezése
A szociális szakértő az interjú alapján méri fel az igénylő szociális szükségleteit. Az interjú során azt vizsgálja, akadályozza-e szociális szükséglet és körülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e ezek az akadályok. A szociális szükségletek vizsgálata kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is. A szakértő segít a feltárt problémák megoldásában, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról és azok elérhetőségeiről.
A szociális szakértő értékelési szempontjai között a kommunikációs képesség, a motiváltság, az életvezetés, a problémamegoldó képesség mellett az érzelmi és családi kapcsolatok, az életkörülmények, valamint a mobilitást esetlegesen akadályozó tényezők is megtalálhatók. A szociális szakértőnek lehetősége van tájékoztatást kérni a települési önkormányzat jegyzőjétől az érintett személy szociális helyzetére, ellátási jogosultságára vonatkozó adatairól, illetve a körülményeiről. A foglalkozási rehabilitálhatóság foglalkoztathatósági szempontú véleményezése A foglalkozási rehabilitációs szakértő az interjú alapján a rehabilitálhatóság szempontjából értékeli az igénylő foglalkoztatási és képzettségi előzményeit, információkat gyűjt a kérelmező személyes érdeklődési területeiről, életmódjáról, esetleges hátrányos helyzetének jellemzőiről, mobilitási képességéről. Döntésénél figyelembe veszi az igénylő elhelyezkedési lehetőségeit és perspektíváit, a térség foglalkoztatási helyzetét, valamint az igénybe vehető támogatásokat és kedvezményeket is. A vizsgálat és az értékelés kiterjed a munkahelyi terhelhetőségre, a speciális foglalkoztatási feltételek esetleges szükségességére, a teljes életpályára és az igénylő hozzáállására a rendszeres munkához. A foglalkozási rehabilitációs szakértők a rehabilitálhatóságot az igénylők által elmondottak, valamint a rendelkezésükre álló adatok, nyilvántartások, munkaerőpiaci információk alapján véleményezik, de lehetőségük van tájékoztatást kérni a járási hivatalok munkaügyi kirendeltségeitől is.
A 2012. január 1-jétől érvényes minősítési kategóriák
„B1” minősítési kategóriába az a személy sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,
„B2” minősítési kategóriába az a személy sorolható, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, „C1” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,
„C2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, „D” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes,
„E” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. Jogorvoslati lehetőségek Az elsőfokú határozat ellen a határozatot kiadó hatóságnál fellebbezés nyújtható be. Másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el, a másodfokú határozat ellen pedig a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni.
A megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítésének jogszabályi háttere
2011. évi CXCI. törvény 327/2011 (XII.29.) Korm.rendelet 7/2012 NEFMI rendelet Forrás: http://nrszh.kormany.hu/
|
|
02
Jan
|
Bányamanók díszruhában |
|
Pécsi mintára vannak már csapatok Komlón és Tatabányán is
Bányamanók díszruhában
Több mint félszáz bányamanó van Pécsett, és az ország más nevezetes bányavidékein is akadnak már társaik. Vándori Andrással, a mozgalom alapítójával a célokról és a bányászhagyományokról beszélgettünk.
Mészáros B. Endre
PÉCS A bányamanók, a bányászegyenruhás kisgyerekek ott sorakoztak Borbála-napon a Csertetői emlékműnél, és ott láthatók minden fontos bányász ünnepségen. Bár még csak kisiskolások, sokat tudnak arról, hogy mi zajlott egykor á föld mélyében, amikor érces és szenes csillék gurultak ki a mecseki tárnákból, aknákból.
- Honnan a mozgalom ötlete?
Az egykori szenes kollégám, Traj Ferenc találta ki a tűzoltók ifjúsági csapatának mintájára, és 2007-ben alakult az első társaság. Azért azt tudni kell, hogy nekik legfeljebb a nagyszüleik dolgozhattak bányában, már a szüleiknek is csak emlékfoszlányai lehetnek a föld alatti munkáról. Szóval a mecseki bányabezárások után másfél évtizeddel célszerű volt felfrissíteni a bányászélet érdekes momentumait.
 - Miről szól a bányamanóság?
A gyerekek résztvesznek a bányász megemlékezéseken, gondoznák a Bányásztörténeti Alapítvány által létrehozott ipari emlékköveket. Ám, hogy valóban aktív legyen az emlékezetük, vetélkedőket is rendezünk általános iskolásoknak minden évben, ahol a bányászmunka szépségei, izgalmai is feltárulnak. A legutóbbin például egy teljes műszakot modelleztünk, a gyerekek a végén még robbantottak is, szikrázó rakétákat lőttek a magasba. A legjobbakat aztán neves hazai bányavidékekre visszük el kirándulni, jártunk már Sopronban, Tatabányán is.
- Hogy toborozzák ezeket a „mini bányászokat"?
Jelenleg 52 fős a csapat, meszesi, pécs-somogyi, kővágószőlősi, vasasi, gyárvárosi 5-8. osztályos általános iskolásokból áll. Most alakúlt egy csoport Komlón, és Tatabányán, Oroszlányban is, sőt Dorogon is mozgolódnak.
- Mire jó egy ilyen verseny? Hiszen a gyerekek soha nem jutnak le már egy igazi földalatti fejtésbe.
Legutóbb idős bányászok is beszálltak egy-egy csapatba. A gyerekek megtanulták a számukra érthetetlen szakkifejezéseket, az egykori vájárok meg, akiknek mar nem jut eszébe sok régi eszköz, folyamat elnevezése, megmutatták, megmagyarázták, hogy mivel mit csináltak.
- Az ön családja is bányászkodott?
A dédapám is mecseki szénbányász volt, jómagam 1956- ban az uránbánya első 32 méter mély aknájába szereltem szállítókast. Negyedszázadon át az érctermelésben tevékenykedtem, az első szkrépert is én hoztam ide Balinkabányáról. Igaz, az a szállítóberendezés úgy ötlapátnyi anyagot tudott csak elhúzni, mikor pedig tovább léptem a szenesekhez, már köbméteres szkréperkanalakkal is dolgoztak. Végül az aknamélyítők tervező mérnökeként mentem nyugdíjba.
A bányamanók ébredeznek. Az idősebb korosztály is tervez még valamit?
Már csak a helyet keressük hozzá, Hősök tere, Szabolcsfalu, vagy Meszes jöhet számításba, mert szeretnénk berendezni egy bemutatótermet bányász relikviákból. Egy régi bányászlakást eredeti bútorokkal, továbbá ruhák, korsók, otthoni bányász használati eszközök kerülnének ide. Remélem, 2016-ban ez is megvalósul.
Riegli telepről
Vándori András 1930 – ban született Pécsett A Riegli telepen (mai György Telep) nőtt fel, a Zipernowsky Technikumban érettségizett 1951 – ben, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen diplomázott 1956 – ban bányagépész mérnökként. A mecseki Uránbányához (akkori nevén Rákosi Mátyás Bauxitbányák) került és 25 évig fejlesztő mérnök volt. 1981 – ben István Aknára került főművezetőnek, majd az Aknamélyítő Vállalat tervező főmérnöke lett 1989-es nyugdíjbavonulásáig. Felesége, Albrecht Ilona újságíró volt a Dunántúli Naplónál, a Zöldért osztályvezetőjeként lett nyugdíjas. Fiuk, László meghalt, két leány unokájuk van.
|
||
|
10
Nov
|
Épül a Kultúra Pécs keleti városrészében | |
|
ÉPÜL A KULTÚRA PÉCS KELETI VÁROSRÉSZÉBEN
Pécs keleti városrészében egyre több kulturális programot és rendezvényt szervez a Bányász Érdekvédelmi Kulturális Egyesület (BÉKE), amelynek egyik eredményeként idén immár második alkalommal tartották meg pénteken a meszesi dalfesztivált. Az esemény fővédnöke Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár volt.
A BÉKE az önkormányzattal megkötött közművelődési megállapodás értelmében kulturális és közművelődési feladatokat lát el Pécs keleti városrészében, októbertől pedig civil pontként is tevékenykedik. Az egyesület egyre szélesebb körű tevékenységének köszönhetően az itt lakók számára számtalan kulturális és művészeti, közösségi rendezvényt szerveznek. A pénteken immár második alkalommal megrendezett meszesi dalfesztivált is nagy népszerűségnek örvend a lakók körében, a program ráadásul idén már nemzetközivé terebélyesedett, hiszen Délvidékről, Zentáról is érkeztek egy vegyes kórus, hogy részt vegyen a fesztiválon.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, a terület országgyűlési képviselője örömmel tapasztalja, hogy egyre erősödik a civilek aktivitása ebben a városrészben.
Ezt a városrészt annak idején a bányászkultúra építette fel, s most az tartja egyben. Az egész éves kulturális eseménysorozatba jól illeszkedik ez a dalfesztivál, amelyet reményeink szerint hagyományőrző szándékkal
szervezett meg az egyesület. Az civil aktivitás erősítése során számítunk a területen működő iskolákra is, a helyi közösségfejlesztés érdekében szükséges, hogy az intézmények is nyitottabbak legyenek a helyiek számára.
Az egész évben folyamatosan megrendezendő különböző kulturális programok szervezése mellett az egyesület idén októbertől civil pontként is tevékenykedik, az itt élők bármilyen problémájukkal felkereshetik a szervezetet, amely három helyszínen is ellátja a lakossági szolgáltatásokat, munkaügyi- és jogi tanácsadást (Pákolitz István Közösségi Ház, Pécs Keleti Civil Kapcsolatok Háza, Szent Borbála Közösségi Ház).
Az egyesület működéséhez természetesen anyagi forrásokra is szükség van. A BÉKE pályázati forrásokból igyekszik ellátni egyre bővülő feladatait. A város 3 millió forintot ad számukra, a városrész civil aktivitásának elismeréseként sikerült nagyobb támogatást kicsikarni a TEMI-től, amit jól mutat az is, hogy amíg 2012-ben alig 10 millió forintos központi támogatást kapott az egyesület, tavaly ez az összeg már 23 millió forintra emelkedett.
Horváth L. Balázs
2015.11.06.
|
||
További cikkeink...
|
|
| 14. oldal / 17 |
