Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület
11
Május
    Nemzeti Művelődési Intézet NKKft.
   

 

 

 
 
05
Jan
    Nyugdíjemelés

 

NYUGDÍJEMELÉS
 
(részletek a jogszabályból)
A Kormány 538/2020. (XII. 2.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2021. január havi emeléséről
„1. § (1) 2021. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (1) bekezdése alapján 3 százalékkal kell emelni a 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapított
  öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, átmeneti bányászjáradékot, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, baleseti járadékot, bányászok egészségkárosodási járadékát, fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, …
2. § (1) Az e rendelet alapján emelendő, 2021. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani. (2) Ha egy személy részére egyidejűleg több, e rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
5. § A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A rokkantsági járadék havi összege 2021. január 1-jétől 40 310 forint.”
7. § … A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2021. január 1-jétől havi 100 940 forint összeghatárig folyósítható együtt.
9. §  .A 2020. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. és 12. §-a szerinti alapösszeg 107 540 forint.”
 
 
29
Dec
    Törvénymódosítás a rehabilitációs és rokkantsági ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát megszüntetéséről
 Budapest főváros

Kormányhivatala

Rehabilitációs Főosztály

Iktatószám: BP-0601/002-21/2020

Tárgy: 2020. évi 19. számú tájékoztató az Mmtv. 2020.december 22-én kihirdetett szövegének módosításáról.

Tisztelt Munkáltató!

Tájékoztatom, hogy 2021. január 01-án hatályba lép a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló 2020. évi CLXXI. törvény.

I.             Preambulum

Az Mmtv. jelen módosításai megerősítik a Kormány azon szándékát, hogy az egészségkárosodással élő emberek rehabilitációra és társadalmi integrációra irányuló törekvéseit támogatni szükséges. Két, nagy érdeklődésre számot tartó és fontos célja a törvénymódosításnak a rehabilitációs és rokkantsági ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát megszüntetésével a munkavállalás további ösztönzése, továbbá a köznevelésből, felsőoktatásból kikerülő sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő fiatalok munkába állásának segítése.

II.            A módosítások indoklása, és részletezése

Az alábbi módosítások arra vonatkoznak, hogy amennyiben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőnek az ellátás folyósítása alatt csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat állapítanak meg, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai ne kerüljenek megszüntetésre. Indokolt volt, továbbá a jogszabály technikai pontosítása, mivel a táppénz és a baleseti táppénz értelemszerűen csak akkor állapítható meg, ha a biztosított keresőképtelennek minősül.

1. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)

,,c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,”1

2. § Az Mmtv. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő)

,,b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,”2

A 3. § módosításában részletezettek alapja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény amely, lehetőséget nyújt az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó általános szabályozástól való törvényi eltérésre. Az Mmtv. szerinti ellátások megtérítésével érintett ügyek lefolytatása speciális jellegük miatt fokozottabb figyelmet és hosszabb időtartamot igényel, ezért az Mmtv.-ben indokolt bevezetni a megtérítési ügyekre az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó külön rendelkezést, amely szerint az ügyintézési határidő a kötelezett személy ismertté válása napján indul. A módosítás a hatósági

1   A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

2   A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Rehabilitációs Főosztály

1036 Budapest, Lajos u. 160-162. - Postafiók 281. - Telefon: +36 (1) 896-7064
KÉR azon.: KHIVBUKRF

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. - Honlap: www.kormanyhivatal.hu


feladatellátás eredményes végrehajtását támogatja azzal, hogy a felelősségi szabályok alkalmazása során lehetővé teszi a megtérítéssel érintett ügyek határidőn belüli lefolytatását.

3.   § Az Mmtv. 5. alcíme a következő 20/F. §-sal egészül ki:

„20/F. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak - az Ebtv. 67. § (1) bekezdése és az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti - megtérítésére történő kötelezés iránti eljárásban az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljáró rehabilitációs hatóság számára a megtérítésre kötelezhető személy ismertté válik.”3

A következő módosítás célja, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából - a kötelező 5 %-os foglalkoztatási szint számításakor - a tanulmányok idején szerzett szakvélemény alapján a sajátos nevelési igényű, illetve a fogyatékos személynek minősülő fiatalokat is 23. életévük betöltéséig a megváltozott munkaképességű személyekhez hasonlóan figyelembe lehessen venni.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésében, munkahelyi beilleszkedésének támogatásában, továbbá az egyén munkavégzésének, a munkahelymegőrzésének személyes tanácsadással történő segítésében a mentoroknak komoly szerepük van. A módosítás lehetővé teszi, hogy a kötelező foglalkoztatási szintbe az a munkavállaló is beszámítson, aki legalább napi 4 órában mentori tevékenységet lát el. Megjegyzendő, hogy sem az Mmtv 22.§-ára, sem a 25.§-ára nem vonatkozik a személyi kör kibővítése.

4.   § Az Mmtv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során - legutoljára a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben - a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki

a)   köznevelési intézményben - a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított - sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy

b)   felsőoktatási intézményben - a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított - fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.

(2) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki - a munkaszerződése szerint - jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

A munkáltatónál

a)   20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,

b)   21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,

c)    101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,

d)   251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,

e)   500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.”

A törvénymódosítás 5.§-a a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

5.   § Az Mmtv. 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló és a 22/A. § szerinti személy természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető.”

Az alábbi rendelkezés biztosítja egyes módosításoknak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazását.

6.   § Az Mmtv. a következő 38/J. §-sal egészül ki:

„38/J. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló 2020. évi CLXXI. törvény által

3    A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

megállapított 1. § (2) bekezdés 3. pontját, 10. § (2) bekezdés c) pontját, 13. § (2) bekezdés b) pontját, 15/A. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 20/F. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

A 7.§ az Mmtv. végrehajtása során, a jogalkalmazás egységessége érdekében szükségessé vált pontosításokat tartalmaz.

7.   § Az Mmtv.

a)   1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi” szövegrész helyébe a „referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi” szöveg4,

b)   15/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „19. § (1a) bekezdése” szövegrész helyébe a „19. § (1a) és (1b) bekezdése” szöveg lép.5

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a törvénymódosítás hatályon kívül helyezi az ellátás melletti kereseti korlátra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel mind a rokkantsági, mind a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett, kereseti korlát nélkül végezhető keresőtevékenység. A kereseti korlát eltörlése segítheti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, és csökkenti az ügyfelekre, munkáltatókra háruló adminisztratív terheket.

8.   § Hatályát veszti az Mmtv.

a)   7. § (1) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,

7. § (1) * A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló oloőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni.

b)   10. § (2) bekezdés b) pontja és (2a) bekezdése,

10.§ (2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

b)—korosőtovókonysógot folytat, ós jövodolmo 3 ogymást kövotő hónapon korosztül moghaladja a minilbór 150 ozázalókát,

(2a) *—A (2) bokozdóo b) pontjának alkalmazása oorán, biztosított ogyóni óo tároao vállalkozó osotón minilbór alatt a Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontjában foglaltakat koll

c)   10. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával,” szövegrész,

(3) * A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bokozdós b) pontja szorinti osotbon a mogszüntotósi ok bokövotkozósót kövotő hónap olső napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés d)-h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

d)   13. § (2) bekezdés d) pontja és (2a) bekezdése,

(2)   A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

d) korooőtovókonyoógot folytat, óo jövodolmo 3 ogymáot kövotő hónapon korooztül moghaladja a minilbór 150 ozázalókát,

(2a) A (2) bokozdós d) pontjának alkalmazása során, a biztosított ogyóni ós társas vállalkozó osotón minilbór alatt a Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontjában foglaltakat koll órtoni.

e)   13. § (3) bekezdésében az „ , a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával” szövegrész,

(3)   * A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés c) és e)-g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával, a (2) bokozdóo d) pontja

4   A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

5   A 2021. január 01-én folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
szorinti osotbon a mogszüntotósi ok bokövotkozósót kövotő hónap olső napjával kell megszüntetni.

f)     17. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés c) pontja és (4) bekezdése,

17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

szorinti órtosítóssol ogyidojűlog haladéktalanul igazolja jövodolmónok összogót

h) 38/C. § (3) bekezdése.

(3) Az (1) bokozdós alapján rokkantsági ellátásban rószosülő szomóly által folytatott korosőtovókonysóg osotón a 13. § (2) bokozdós d) pontja szorinti mogszüntotósi ok megállapításánál a 2016. április 30 át kövotőon szorzott jövodolom vohotő figyolombo.

9.   § Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.

III.           Az Mmtv. módosítás hatása az Mmtr. szabályainak alkalmazása során

Tekintettel arra, hogy Mmtr. 17.§ (2) bekezdése visszahivatkozik a fentiekben részletezettek szerint módosított Mmtv. 23.§ (1) bekezdésére, így 2021. január 01-től a költségvetési támogatások általános szabályainak alkalmazása során a kötelező foglalkoztatási szint megállapítása esetében már az új szabályok szerint kell eljárni, az Mmtv.új 22/A. §-ára tekintettel.

,,17.§ (2) Az e rendelet szerinti támogatás kizárólag akkreditált munkáltató részére nyújtható. Ha a munkáltató által foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, a támogatás további feltétele, hogy a munkáltató az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személyeket az Mmtv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező foglalkoztatási szint felett foglalkoztasson. ”

Budapest, - dátum a digitális aláírás szerint

Ébert Péter
főosztályvezető

 

 
   
18
Dec
    Januártól megszűnik a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők számára

 Januártól megszűnik a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők számára

 

Keresetkorlát nélkül dolgozhatnak 2021. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő emberek, miután az Országgyűlés 2020. december 16-án elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) foglalkoztatás bővítését célzó módosító rendelkezéseit. A most elfogadott törvény hatályon kívül helyezi az Mmtv. azon rendelkezéseit, melyek szerint meg kell szüntetni az ellátást, ha a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér másfélszeresét. Ennek értelmében 2021 januárjától korlátozás nélkül dolgozhatnak az említett ellátásokban részesülők, nem kell választaniuk az ellátás és a kereset között, továbbá csökkennek a munkavállalók és munkáltatók adminisztratív terhei is.
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke, az Mmtv. kérdéses és megoldásra váró rendelkezéseinek megváltoztatására vonatkozó tervezettel 2019 tavaszán kereste meg a szaktárcát, mely akkor a keresetkorlátra irányuló ajánlást megfontolásra érdemesnek találta. A kedvező döntés közel másfél évet váratott magára.
A MEOSZ következetesen képviselt álláspontja szerint már nem lehetett tovább késlekedni e korlátozó szabály eltörlésével, ugyanis nemcsak az érintettek, de mindannyiunk közös érdeke, hogy a megváltozott munkaképességű, különösen a mozgáskorlátozott, illetve más fogyatékosságban érintett emberek foglalkoztatásának törvényi és egyéb akadályai megszűnjenek, és minél többen jelenjenek meg a munkaerőpiacon.
E törvénymódosítás előrelépést jelent, azonban még intézkedések sorát kell megtenni, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a mozgássérült, fogyatékos emberek munkavállalását ösztönözzék, így sok a tennivaló az akadálymentesítés, a hozzáférhetőség és észszerű alkalmazkodás terén annak érdekében, hogy ezek hiánya miatt ne maradjanak oly sokan távol a munka világától.
 
Budapest, 2020. december 17.
 
 
11
Nov
    A Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
III. Kormányrendeletek
 
 
A Kormány értékelte Magyarország járványügyi helyzetét és az eddig meghozott intézkedéseket, ennek alapján megállapította, hogy az eddig meghozott intézkedések fenntartása mellett újabb védelmi intézkedések bevezetése vált szükségessé, ezek a következők:
Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
Minden gyülekezés tilos.
Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A házhoz szállítás adminisztratív terheit a Kormány csökkenti, és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába. Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.
Az üzletek - a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével - este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.
A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.
Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat. A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A Kormány felkéri a vallási közösségeket, hogy a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.
A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani.
Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett. A vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.
A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat, állatkerteket és korcsolyapályákat.
A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.
Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető.
Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak.
Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.
Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.
Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat - külön kormányrendeletben foglaltak szerint - hetente tesztelni kell.
A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata. Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező.
A fenti döntések végrehajtása céljából - általánosan kötelező magatartási szabályként-a Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 15. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. § és a 30. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (la) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 21. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján.
a 31. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.    A maszkviselési szabályok megerősítése
1.    §      (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles
a)         a tömegközlekedési eszközön,
b)        a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken,
c)         az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során,
d)        - az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével - a bevásárlóközpont területén,
e)         a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott
ea)          közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
eb)          nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
f)          ügyfélfogadási időben
fa)           a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,
fb)           az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá
fc)           minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben - az ott foglalkoztatottakat is beleértve - rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben,
g)         minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,
h)        a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet)
ha)         történő munkavégzés során,
hb)         vendégként
orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy azaz orrot és a szájat folyamatosan elfedje.
(2)   Az egészségügyi intézmény területén - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - mindenki köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot viselni.
(3)   Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.
(4)   A szociális intézményben
a)        az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal,
b)        az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint
az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.
2.    §      (1) Az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy
a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.
(2)   Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.

(3)   Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles

a)         az utazásból kizárni,
b)         a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és
c)         gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.
(4)   Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés c)-h) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
2.    A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok
3.    §      (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között - e rendeletben meghatározott kivétellel - mindenki köteles a lakóhelyén,
a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.
(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően
a)         egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,
b)         munkavégzés céljából,
c)         a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és
d)         a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott
da)         edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából,
db)         edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából,
de) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából
este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
(3)   Az (1) bekezdéstől eltérően kutyasétáltatás céljából este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen tartózkodás azzal, hogy a kutyasétáltatás során a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete nem hagyható el.
(4)   A települési önkormányzat saját hatáskörben dönthet a kutyafuttató bezárásáról.
(5)   A (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti eseteket okirattal szükséges igazolni.
(6)   Az (5) bekezdés szerinti okirat tartalmi követelményeit a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos honlapján közzéteszi.
(7)   Az (5) bekezdésben meghatározott - a (6) bekezdés szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő - okirat hiányában, este 8 óra és reggel 5 óra között, tilos a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti okból a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
4.    §      (1) Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés.
(2)   A közterületen, a nyilvános helyen, illetve a szabadtéri sportpályákon az egyéni szabadidős sporttevékenység - különösen futás, gyaloglás, kerékpározás - gyakorlása megengedett.
(3)   Tilos - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a közterületen, a nyilvános helyen, valamint a sportpályákon a csapatsportok - különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda - gyakorlása.
(4)   A (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedést nem kell alkalmazni a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára tartott edzés és sportrendezvény alkalmával.
3.    A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések
5.    §      (1) Tilos - a 6. § szerinti kivétellel - rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.
(2)   Rendezvény helyszínén - a 6. § szerinti kivétellel - a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.
(3)    Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen
a)        a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,
b)         a kulturális esemény,
c)         a sportesemény,
d)         a magánrendezvény, valamint
e)         a karácsonyi vásár.
(4)   Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása - a házasságkötés, valamint a temetés kivételével - nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.
(5)   Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.
6.     §     (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.
(2)    A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.
(3)   A családi esemény vagy a magánrendezvény - a házasságkötés és a temetés kivételével - abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.
(4)    A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.
(5)    A házasságkötésnél kizárólag
a)         a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető,
b)         a házasulok,
c)         a házasulok tanúi,
d)         a házasulok szülei, nagyszülei,
e)         a házasulok testvérei és
f)          a házasulok gyermekei
lehetnekjelen.
7.     § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény
helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.
4.     A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések
8.     §     (1) Vendéglátó üzletben
a)         az ott foglalkoztatottak kivételével és
b)        a (2) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.
(2)   Vendéglátó üzletben való tartózkodás - az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében - az ehhez szükséges időtartamig megengedett.
(3)    Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni
a)        a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
b)        a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
c)        a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
d)         az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.
5.     Az üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések
9.     §     (1) Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben
a)         az üzletben,
b)         a lottózóban, valamint
c)         a nemzeti dohányboltban tartózkodni.
(2)    Este 7 óra és reggel 5 óra között
a)         az üzlet,
b)         a lottózó, valamint
c)         a nemzeti dohánybolt köteles zárva tartani.
(3)    Este 7 óra és reggel 5 óra között
a)         a gyógyszertár és
b)         az üzemanyagtöltő-állomás nyitva tarthat.
(4)    E § alkalmazásában a vendéglátó üzlet nem minősül üzletnek.
6.     A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések
10.     §   (1) A szálláshelyen - e rendelet szerinti kivétellel - tilos tartózkodni.
(2)    A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.
(3)   A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.
(4)   A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.
11.     § A 8-10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról
a)         a    vendéglátó üzlet,
b)         az üzlet,
c)         a    lottózó,
d)         a    nemzeti dohánybolt,
e)         a    gyógyszertár,
f)          az üzemanyag-töltőállomás, valamint
g)         a    szálláshely
üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
7.     A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések
12.     §   (1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos
a)         az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),
b)         a mozinak,
c)         az edző- és fitneszteremnek,
d)         az uszodának,
e)         a közfürdőnek,
f)          a jégpályának,
g)         az állatkertnek, a vadasparknak,
h)         a kaland parknak, a vidámparknak,
i)          a játszóháznak és
j)         
a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott
ja)           muzeális intézménynek,
jb)           nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,
jc)           kép- és hangarchívumnak,
jd)           közművelődési intézménynek,
je)           közösségi színtérnek és
jf)            integrált kulturális intézménynek
a látogatása és e helyszíneken - az ott foglalkoztatottak kivételével - a tartózkodás.
(2)   A szálláshelyen - a 10. § (3) és (4) bekezdése szerint - jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található
(1)   bekezdés szerinti helyszíneket nem látogathatja.
(3)   A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani.
(4)   A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.
A 12. § szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a 12. § (1) bekezdése szerinti helyszínek üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
8.    A felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések
(1)   A felsőoktatási intézményben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható.
(2)   Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - felsőoktatásért felelős miniszter, a felsőoktatási intézmény rektorának kezdeményezésére felmentést adhat.
(3)   Ha a felsőoktatási intézmény fenntartója nem a felsőoktatásért felelős miniszter, a rektor kezdeményezése alapján a felsőoktatási intézményt fenntartó miniszter adhat felmentést a (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól.
(4)   A felsőoktatási intézmény kollégiumának és diákotthonának hallgatók általi látogatásának a rendjéről a felsőoktatási intézmény rektora dönt.
9.    Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai
(1)   A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján.
(2)   Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
(3)   A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.
(4)   Az (1) bekezdés szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
(5)   A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható.
(6)   A veszély helyzet idején az (1)—(3) bekezdésben meghatározott bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.
A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a 15. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés alapján végzett tevékenységük során
a)        a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint
b)        ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben
foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.
10.    A nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések
17.    §    (1) A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig nyitva tartanak.
(2)   Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek. A középiskolák és szakképző intézmények kapcsán a kormányzati intézkedések végrehajtásáról a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény értelmében a köznevelésért, illetve a szakképzésért felelős miniszter határozatban rendelkezik.
(3)   A nevelési, oktatási intézménybe
a)         a 18. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, illetve a nagykorú tanuló csak abban az esetben léphet be, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket,
b)         történő belépés során azt a gyermeket, illetve kiskorú tanulót, akinek a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, a többi gyermektől, illetve tanulótól el kell különíteni, és erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt távközlési eszköz útján haladéktalanul tájékoztatni kell.
(4)   Az országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi a nevelési, oktatási intézménybe való belépéshez megengedett testhőmérséklet mértékét.
(5)   Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (2) bekezdése szerinti közhírré tétel mellett a (4) bekezdés szerinti határozatról készült közleményt a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.
(6)   A nevelési, oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni a (3) bekezdés szerinti előírás végrehajtásáról.
(7)   A nevelési, oktatási intézménybe történő érkezéskor mindenki köteles magát a testhőmérséklet ellenőrzésnek alávetni.
18.    §    (1) A nevelési, oktatási intézmény területére
a)         az ott foglalkoztatott személyen,
b)         az ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen,
c)         a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn,
d)         a gyermeken, illetve a tanulón és
e)         a gyermeket, illetve a tanulót - a (2) bekezdés szerint - kísérő nagykorú személyen kívül más személy nem léphet be.
(2)   Ha a gyermeket, illetve a tanulót a nevelési, oktatási intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseli, az intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet.
19.    § A szakmai szabályoknak megfelelő a SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas vizsgálat részletszabályairól
külön kormányrendelet rendelkezik
a)         az egészségügyi intézménynek, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozója,
b)         a nevelési, oktatási intézmény, nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozója,
c)         a szociális intézmény dolgozója és
d)         a bölcsőde dolgozója esetében.
11.    A Magyar Honvédség veszélyhelyzeti közreműködése
20.    §    (1) A Magyar Honvédség a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről
szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Hvt. 54/E. §-a szerint közreműködik a veszélyhelyzettel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásában.
(2)   A Magyar Honvédség támogatja a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátásában, ennek során
a)         ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét,
b)         közreműködik a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében és
c)         közterületi járőrszolgálatot lát el.
(3)   A Magyar Honvédség a veszélyhelyzetben a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közreműködői feladatokat a (4) bekezdésben meghatározott személyi kör iránymutatása alapján önállóan vagya rendőrséggel együtt látja el.
(4)   A (2) bekezdés a) pontja szerinti őrzés-védelmi feladatot a veszély helyzet ideje alatt - a Hvt. 81. § (1) bekezdés I) pontja alapján kiadott külön kormányrendeletben nem szabályozott esetben - a Magyar Honvédség önállóan vagya rendőrséggel együtt
a)         a Kormány veszély helyzet elhárításáért felelős tagja döntése,
b)         a Kormány honvédelemért felelős tagja döntése,
c)         a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet
1.   §-a alapján létrehozott Operatív Törzs (a továbbiakban: Operatív Törzs) felkérése vagy
d)         a Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős tagjának felkérése
alapján, az a) vagy b) pont szerinti döntésben, valamint a c) vagy d) pont szerinti felkérésben megjelölt létesítmény vonatkozásában - a kapacitásai és az egyéb, a veszélyhelyzetben ellátandó feladatai teljesíthetősége figyelembevétele mellett - látja el.
12.    A védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése
21.    §    (1) Ha a koronavírus világjárvány elleni védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a koronavírus
elleni védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt (a továbbiakban együtt: eszköz) saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti az érintett eszköz Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) általi beszerzését.
(2)   Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén - az Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén - az ÁEEK a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során.
13.    Jogkövetkezmények
22.    §    (1) Az e rendeletben meghatározott védelmi intézkedések betartását a rendőrség a 20. § (2) bekezdés b) pontjára
figyelemmel a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi.
(2)   Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 2. § (1), (2) és (4) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, a 7. §, a 9. § (2) bekezdése, a 11. §, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, valamint a 17. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően
a)         100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
b)         a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt - a 17. § (6) bekezdése kivételével - legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.
(3)   A rendőrség a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.
(4)   A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.
(5)   A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha
a)         a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
b)         azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
(6)   Ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja az (5) bekezdés szerinti, a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben tette meg, a rendőrség a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.
(7)   A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.
(8)   A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
(9)   A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(10)   A (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója
a)         az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság,
b)         a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.
(1)    


A Szabstv. 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki az 1. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 2. §
(3)   bekezdésében, 3. § (1), (3) és (7) bekezdésében, 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. §
(1)    és (5) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 12. § (1) és
(2)    bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedést megszegi.
(2)    A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
(3)    Az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabstv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.
14.    Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában
a)        kulturális esemény: a személyes művészi teljesítményt igénylő vagy kulturális szolgáltatást nyújtó, közönség jelenlétében zajló nyilvános rendezvény,
b)        lottózó: a szerencsejáték-felügylet által engedélyezett lottójáték és totófogadás értékesítésére szolgáló helyiség,
c)         nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely,
d)         tömegközlekedési eszköz: a közösségi közlekedés során használt jármű, eszköz.
15.    Záró rendelkezések
E rendelet hatálybalépése előtt elkövetett,
a)        a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: RÍ.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 9. §-a, valamint
b)        a veszély helyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 10. § (1) bekezdése
szerinti szabálysértések miatt indított eljárásokat a Szabstv. 4. §-ától eltérően, a szabálysértés elkövetésekor hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
E rendelet hatálybalépését megelőzően
a)         az RÍ. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 3. §-a, valamint,
b)         az R2. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 5. §-a
alapján indított eljárásokat, az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
Felhatalmazást kap a települési önkormányzat polgármestere, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a főpolgármester, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi polgármester mint a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi közgyűlés hatáskörének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján gyakorlója, hogy önkormányzati rendeletben
a)        határozza meg a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén azon közterületeket, illetve nyilvános helyeket, ahol e rendeletben meghatározott módon kötelező maszkot viselni,
b)        rendelkezzen a településen található kutyafuttató bezárásáról.
E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.
Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.
Hatályát veszti a Magyar Honvédség járványügyi készültséggel kapcsolatos feladatokban történő közreműködéséről szóló 410/2020. (Vili. 30.) Korm. rendelet 1. § b) és e) pontja.
31.     § Hatályát veszti az RÍ.
32.     § Hatályát veszti az R2.
a)         1. alcíme,
b)         2. alcíme,
c)         3. alcíme,
d)         10. §-a.

 

 
   


1. oldal / 15