Publikáció |
"" A Magyar Társadalom tartozik az Uránbányászoknak ""
Az uránbányászok követéses egészségi vizsgálatainak tapasztalatai I. Előzmények MTA Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi
1997. június: a bezárásra kerülő uránbányában dolgozó bányászok egészségi állapotának követéses vizsgálata - szükséges a fokozott egészségkárosító hatásoknak kitett bányászok egészségi állapotának kiemelt kontrollja;
ad II. Vizsgálatok tervezése - cél, lebonyolítás
Követéses egészségi vizsgálatok célja kialakulásának megismerése, előrejelzése, előrehaladásának figyelemmel kísérése;
Vizsgálatok lebonyolítása
MÉV Szaktanácsadója az MTA Bizottság által működtetett Szakértői Bizottság i. a vizsgálatban résztvevő dolgozók körének meghatározása és felkutatása iii. a vizsgálatra jelentkező dolgozók klinikai szűrő vizsgálata a foglalkozás-egészségügyi szempontok figyelembevételével iv. a klinikai vizsgálatok eredményei alapján kiszűrt dolgozók speciális szakvizsgálata – foglalkozási megbetegedések verifikálása v. a klinikai vizsgálatok eredményei alapján kiszűrt dolgozók speciális vizsgálata – radon-expozíció citogenetikai hatásának elemzése vi. a tüdőrákkal sújtott uránbányászok adatainak életkor és expozíció szerinti közvetett statisztikai becslése
A vizsgálatokat végző egészségügyi intézetek
Déldunántúli Regionális Foglalkozás-egészségügyi Központ (DDRFK) – Dr. Ruzsa Csaba Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Közreműködők: Tanácsadó, szervező:
ad III. Feladatok megoldása, eredmények, következtetések, javaslatok
ad i) a vizsgálatban résztvevő dolgozók körének meghatározása és felkutatása (DDRFK)
az 1970-1997 között dolgozók (életkor); (~ 11 000 dolgozó); DDRFK: Adatlap – az Adatbázis rendszerterveként szolgált (Dr. Galgóczi Ernő); adatok (munkába állás időpontja, ledolgozott évek, életkor, munkakör, stb.) gyűjtése Uránbányában ledolgozott évek a belépéskori életkor függvényében (n = 10 488)
ad ii) expozíciós adatok becslése (MÉV, OSSKI, DDRFK, OMFI, MTA Bizottság)
zaj, lokális és egésztest vibráció, por (SiO2), klíma, megvilágítás, nem optimális igénybevétel, nem optimális ergonómiai tényezők, pszichológiai stresszorok - - viszonylag jól ismertek - elsősorban a rendelkezésre álló 1974. évi adatok alapján - számítások: 8 WLM/év A földalatti munkahelyen dolgozók sugár-expozíciója ad iii) Klinikai vizsgálatok, szűrések, követéses vizsgálatok (DDRFK)/1 a) anamnézis (az adatbázis információi, követelményei) -- klinikai laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, vizelet, vércukor, stb.) d) egyéb szakvizsgálatok, konzíliumok ad iii) klinikai vizsgálatok, szűrések, követéses vizsgálatok (DDRFK)/2
1998-2001 között ≤ 2 év földalatti munka: ~ 11 000 fő Követéses vizsgálat: 3500 fő (+ önként megjelentek) Összesített megbetegedési viszonyok 1991-2004
Uránbányászok követéses vizsgálata során az OKK- OMFI-ban diagnosztizált foglalkozási megbetegedések esetszáma
ad v) radon-expozíció citogenetikai hatása (OSSKI)
1998-2008 között 275 volt uránbányász citogenetikai vizsgálatára került sor Kumulatív expozíció értékek: 26-776 WLM között Citogenetika: mikronukleusz-teszt, kromoszóma aberrációs analízis; Vérszérumból: tumornekrózis faktor (TNFα) koncentráció, teljes antioxidáns kapacitás (TAS) továbbá: 50 fő esetében tumor-marker vizsgálat - CEA; CA 19,9; total PSA; szabad PSA; szabad PSA/total PSA; CYFRA 21,2; CA 72,4
Citogenetikai vizsgálatok
A sugárexpozíció megszűnte után fennmaradt aberrációk aránya
ad vi) az uránbányászok tüdőrákos megbetegedése, mortalitása Egyidejű vizsgálatok (PTE, DDRFK) Sándor J., Somfai M., Bárány J., Kiss J., Ruzsa Cs., Ember J. (1999): Tüdőrák rizikó uránbányászok körében. Egészségtudomány 43: 156-163. 1982. január 1-jén alkalmazott férfi dolgozókról teljes lista – 3754 munkás (életkor, munkaviszony kezdete, vége, személyi azonosítója) Mortalitási vizsgálat: 1982-1996 (15 évre terjedt ki) A vizsgált 15 évben a kohorsz várható tüdőrákos mortalitása a megvizsgált esetszám: 74 volt a 41%-os rizikó növekedés: 22 többlet haláleset!
ad vi) tüdőrákos megbetegedések a magyarországi uránbányászatban (MTA Bizottság, DDRFK, MÉV)
1981-2006 között 362 tüdőrákban elhunyt uránbányász vájár: 213 fő (58,8%) egyéb munkakör: 149 fő (41,2%) Életkoruk munkába álláskor: 27,2 ± 6,5 év (18- Expozíciós idő években: 16,8 ± 7,2 (1-36 év) Dohányzási anamnézis: nincs
A tüdőrákban meghalt uránbányászok munkahelyi WLM értékei 1981-2006 közötti három időszakban
Tüdőrákban meghalt uránbányászok kormegoszlásának összehasonlítása az országos adatokkal
A tüdőrákban meghaltak átlagos életkora
Következtetések 1
A magyar uránipar rekultivációját biztosító sikeres környezetvédelmi projekt keretében végzett, az uránbányászok követéses egészségi állapotának vizsgálata felhívta a figyelmet: Következtetések 2
Az MTA Bizottság követéses egészségvizsgálatba való bekapcsolódásra vonatkozó kérése indokolt volt, mert: Javaslat
Minthogy a magyar társadalom tartozik az uránbányászoknak, javasoljuk 1. továbbra is szervezett formában kell biztosítani a még élő uránbányászok egészségének támogatását (kontroll vizsgálatok, kezelések, rehabilitáció, stb.) 2. egy prospektív epidemiológiai tanulmány végrehajtásával világosan (számszerűen !) be kell mutatni az uránbányászat tüdő-rákkeltő hatását! Ezek nem csak szakmai, hanem etikai kötelezettségek is!
Kedvencekhez ad
Könyvjelző
Email-ben elküld
Találat: 20679 Hozzászólások (0)
Szóljon hozzá Ön is!
|