| Januártól megszűnik a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők számára |
| Írta: Talló Zoltán | |||||||||||
| 2020. December 18. Péntek, 13:15 | |||||||||||
|
Januártól megszűnik a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők számára Keresetkorlát nélkül dolgozhatnak 2021. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő emberek, miután az Országgyűlés 2020. december 16-án elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) foglalkoztatás bővítését célzó módosító rendelkezéseit. A most elfogadott törvény hatályon kívül helyezi az Mmtv. azon rendelkezéseit, melyek szerint meg kell szüntetni az ellátást, ha a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér másfélszeresét. Ennek értelmében 2021 januárjától korlátozás nélkül dolgozhatnak az említett ellátásokban részesülők, nem kell választaniuk az ellátás és a kereset között, továbbá csökkennek a munkavállalók és munkáltatók adminisztratív terhei is.
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke, az Mmtv. kérdéses és megoldásra váró rendelkezéseinek megváltoztatására vonatkozó tervezettel 2019 tavaszán kereste meg a szaktárcát, mely akkor a keresetkorlátra irányuló ajánlást megfontolásra érdemesnek találta. A kedvező döntés közel másfél évet váratott magára.
A MEOSZ következetesen képviselt álláspontja szerint már nem lehetett tovább késlekedni e korlátozó szabály eltörlésével, ugyanis nemcsak az érintettek, de mindannyiunk közös érdeke, hogy a megváltozott munkaképességű, különösen a mozgáskorlátozott, illetve más fogyatékosságban érintett emberek foglalkoztatásának törvényi és egyéb akadályai megszűnjenek, és minél többen jelenjenek meg a munkaerőpiacon.
E törvénymódosítás előrelépést jelent, azonban még intézkedések sorát kell megtenni, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a mozgássérült, fogyatékos emberek munkavállalását ösztönözzék, így sok a tennivaló az akadálymentesítés, a hozzáférhetőség és észszerű alkalmazkodás terén annak érdekében, hogy ezek hiánya miatt ne maradjanak oly sokan távol a munka világától.
Budapest, 2020. december 17.
Kedvencekhez ad
Könyvjelző
Email-ben elküld
Találat: 5172 Hozzászólások (2)
Csató Imre
mondta:
|
RSS-csatorna hozzászólásai
A hozzászólások megjelenítése/elrejtése|
... Egyszerűbbé vált az egyéb ellátások melletti munkavégzés: a 2021. január 1-jétől megszűnt a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzés kereseti korlátozása, vagyis már nem kell figyelni arra, hogy a kereset három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a minimálbér másfélszeresét. (A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre viszont továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keret korlátozása – véleményem szerint idén már teljesen indokolatlanul.) |
|
Csató Imre
mondta:
|
... A bányászok egészségkárosodási járadéka melletti munkavégzésre nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátása melletti munkavégzésre vonatkozó szabályokat, hanem a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Erről az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet rendelkezik: 5/K. § (2) A bányászok egészségkárosodási járadékának a kereső tevékenységgel összefüggő szüneteltetésére a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Kenytv.) 11. § (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kenytv. vonatkozó rendelkezései a következők: 11. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett társadalombiztosítási járulékalapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették. E § alkalmazása során a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem. (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a folyósítás szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság visszafizettetéséről - a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személynek a Tny. 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt, az éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt. (4) Az újbóli folyósítás során a jogosultat a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság szüneteltetést megelőző összegének az időközben végrehajtott emelésekkel megemelt összege illeti meg. Üdvözlettel, Dr.Farkas András NyugdíjGuru News alapító főszerkesztő |
|
Szóljon hozzá Ön is!
| < Előző | Következő > |
|---|
