| A SÖTÉT BOSZORKÁNY ÉS A BÁNYAMANÓK |
| 2019. Június 10. Hétfő, 00:07 | |||
|
A SÖTÉT BOSZORKÁNY ÉS A BÁNYAMANÓK
Háromezerhétszáz-kilencvenegy, háromezerhétszáz-kilencvenketlö... Hmm, ez jóval több szén, mint a havi követelmény! - mondta Bölcsusz Geometriusz, a legokosabb bányamanó, s felírta egy lapra: 3792 kg szén.
- Hé, Bölcsusz! - kurjantotta mellé lépve Huncutosz Pajtás, a kis csínytevő manó. - Ennyi szénből bőven jutna nekünk is! Azt a pár kilót elvinnénk annak a vén banyának, a többit meg megtartanánk magunknak. Legalább nem kéne éheznünk.
- Huncutosz, tudod, hogy ezt nem szabad. Amennyit kibányászunk, annyit kell a felségnek adnunk - torkollta le Bölcsusz. - Hé, Herkulosz! - kiáltott le a bányába, és az utolsó darab szenet is beledobta a mellette lévő csillébe. Kisvártatva két újabb bányamanó cammogott fel a mély barlangból. Egy nagydarab, izmos, és egy átlagos termetű. A nagy volt Herkulosz, az erős manó. Nem véletlenül hívták így; a híres görög hős, Herkules után kapta a nevét. A kisebbet Maxividamosznak nevezték el, mivel talán ő volt az egyetlen élőlény a Földön, aki mindenben meglátta a jót.
Herkulosz kitolta a bányából a színültig megtelt csilléket, majd a három manó vidám beszélgetésbe kezdett. Igen, csak hárman, mert Huncutosz Pajtás - aki nagyon sajnálta, hogy a társai nem adtak neki igazat - szomorúan elkullogott, egy zsákkal a kezében. A barátai akkor még nem sejtették, hogy ez csak tettetett szomorúság volt.
A bányamanók nagy családja néhány napig nem is foglalkozott azzal a rengeteg kibányászott szénnel, csak ünnepeltek. A Hónap végén ez náluk pirosbetűs ünnep - mindig kapnak néhány szabadnapot. Ilyenkor minden bányamanó feljön a hatalmas barlangból. A fesztiválokon mindig ott van többek között Bölcsusz, Herkulosz, Maxividamosz, Szüntelenül Bányászosz, Dunyhabanosz Horkolusz, és még sokan mások. A bányamanók még nem tudták, hogy a mai fesztivál egyszer majd meghatározó elem lesz a történelmükben. De mi se szaladjunk előre a történetben! Tehát ünnepség. Milyennek képzelsz el egy ilyet? Szól a zene, az emberek beszélgetnek, táncolnak, igaz? Na, a bányamanóknál ez nem így van. A zene stimmel, de az is csak halk, nyugodt.
A manók a földre terített szőnyegeken heverésznek, egyszerűen csak pihennek. Úgy harminc méterre tőlük egy kellemes vizű medence terült el, aki, ha épp jó kedvében volt, megengedte a gyerekeknek, hogy beleugráljanak.
Hirtelen elhallgatott a zene. Az eddig pihengetö manók felültek, hogy „most meg mi történt?!” Az ócska DJ-pulton Huncutosz Pajtás állt.
- Figyeljetek, testvéreim! Azonnal velem kell jönnötök a bányához!
- Ne már! Minek? Késő van ehhez!
- Kérlek titeket, gyertek! - könyörgött.
Huncutosznak nagy nehezen sikerült meggyőznie társait, hogy köves-l sék.
A bánya bejáratánál terített asztal várta őket, arany gyertyatartóval, er- tékes étikészlettel. A huncut manó társai ámultak-bámultak,' de Bölcsusznak valami szöget ütött a fejébe:
- És ezt ki fogja finanszírozni?
- Ó! - nevetett Huncutosz. - Abból a rengeteg szénből fizettem ki én magam!
- Huncutosz! - kiáltott rá Bölcsüsz.
A vita közben egyre beljebb mentek a bányába, az összes manóval együtt, de egyszer csak megtorpantak. A barlang bejáratánál egy fekete köpenybe burkolózott alak állt. A bányamanók reszkettek a félelemtől:^] volt uruk és parancsolójuk, a Sötét Boszorkány.
- Elloptátok a szenemet, ti kis nyavalyások! - mondta vérfagyasztó hangon. - Ezért hátralévő életetekben a bányabörtönben kell sínylődnötök! - S ezzel az ujjaiból előtörő lángcsóvákkal beomlasztotta a barlang bejáratát.
- Hát, innen nem jutunk ki egyhamar - állapította meg az egyik manó.
- Huncutosz jó nagy bajba sodort bennünket!
- De hátha... - kezdte Maxividamosz.
- Nincs „hátha”! Elvesztünk! - kiáltott rá Horkolusz.
- Hé, srácok! Van egy ötletem - mondta Huncutosz.
- Nem kérünk többé az ötleteidből! - üvöltötte Herkulosz, de Huncutosz makacsul kiöltötte rá a nyelvét. Herkulosz üldözőbe vette. A huncut manó a beomlott bejárat elé menekült.
- Béna! Úgyse tudsz elkapni! - csúfolódott.
Herkulosz neki akart rontani, de ő az utolsó pillanatban félreugrott. Az erős manó miatt a kövek összetörtek, így a kijárat megnyílt előttük. Huncutosz - kis segítséggel - így tette jóvá a bűnét.
Morvái Dávid tizenegy éves tanuló
Biatorbágyi Általános Iskola, Biatorbágy
Felkészítő Szülő: Morvái Elvira
Kedvencekhez ad
Könyvjelző
Email-ben elküld
Találat: 1481 Hozzászólások (0)
 Szóljon hozzá Ön is!
|
RSS-csatorna hozzászólásai
A hozzászólások megjelenítése/elrejtése
