| BÁNYA SIMON NAPJA |
| 2019. Június 09. Vasárnap, 23:44 | |||
|
BÁNYA SIMON NAPJA
Hol, volt, hol nem volt, volt egyszer egy manó. Ennek a manónak a bánya volt az otthona. El is nevezték Bánya Simonnak.
Egy nap Bánya Simon elment az iskolába. Mikor belépett az osztályba, nézi, sehol senki. Mit csináljon?! Megkeresse őket? Megvárja őket? Hát észrevette, hogy nem jó osztályba ment. Kijött és bement a saját osztályába, ahol már rég elkezdték az órákat. Bánya Simon robbanás szakon tanult.
- Simon, hol voltál eddig? Mit csináltál? - kérdezte a tanár bácsi.
- Bocsánat a késésért!
- Nem tudtad, hogy megyünk ma a bányába szenet robbantani? Rád vártunk!
- De igen, tanár bácsi és még egyszer kérem, bocsásson meg.
- Tanár bácsi, igaz, hogy a szénből lehet gyémántot?készíteni? - kérdezték a gyerekek.
- Csak a bányamanók királya tud a szénből gyémántot készíteni! - mondta a tanár bácsi.
- Na, gyerünk osztály, öltözés megyünk a bányába!
A csapat elindult, izgatottan várták, hogy odaérjenek. Megérkeztek a bánya bejáratához. Hideg volt és sötét. Mindenik gyerek kapott egy fejlámpát, csak bánya manónak nem kellett, mert neki világított a sapkája. Lassan, óvatosan mentek be a bányába, mintha kicsit féltek volna. Bánya Simon magabiztos volt és bátor, biztatta a gyerekeket, hogy menjenek bátran. Keresték kutatták a szenet. Robbantottak nagyokat.
Egyszer Bánya Simon felkiált!
- Ide nézzetek, mit találtam! Szenet!
- Ügyes vagy, Simon! - mondta a tanár bácsi.
- Kiszedhetem?
- Nem, mert nagyon törékeny.
- Megpróbálom! - mondta Simon.
- Bízzátok csak rám! - mondta a tanár bácsi.
Nehezen, de sikerült a tanár bácsinak kibányászni a szenet. Közben már későre járt az idő.
- Holnap folytatjuk, most megyünk haza, de van egy jó hírem számotokra. Holnap meglátogat bennünket a manók királya.
— Juppi! — örvendeztek a gyerekek.
— Holnap találkozunk! — kiáltozták.
A gyerekek, másnap reggel siettek az iskolába, még Bánya Simon sem késett el. Megérkezett a várva várt vendég. Talpig fekete csillogó-villogó ruhában. A gyerekek nagyon örültek neki, alig várták, hogy meséljen. A király sok érdekes dologról mesélt. Elmondta, hogy szeretett iskolába járni, ő is robbanásszakon tanult és kedvenc tantárgya a széntan volt. Sokat tanulmányozta a szenet és meg tanulta gyémánttá varázsolni. Ez nem volt olyan egyszerű dolog, hiszen le kellett győznie a bányák gonosz tündérét, aki egy kis üvegpalackban rejtegette varázserejét, majd ki kellett állnia három próbát, de nem akármilyent. Száz éven át, minden nap kellett dolgoznia reggeltől estig a bányában. A szenet, amit kibányászott egy óriási hegyre kellett felvinnie, majd ott meg kellett küzdenie a hétfejű sárkánnyal.
- Nehéz volt, de sikerült! - mondta a király és megígérte, hogy még máskor is eljön és mesél.
— Jó! — kiáltották kórusban a gyerekek és mosolyogva szaladtak ki szünetre.
A következő reggel Simon nagyon sietett, nem szeretett volna elkésni, izgalmas nap várt rá.
Majd holnap elmesélem.
Aki nem hiszi, járjon a végére.
Balogh Dávid kilenc éves tanuló
George Cosbuc Általános Iskola, Marosvásárhely
Felkészítő tanár: Molnár Kovács Emese
Kedvencekhez ad
Könyvjelző
Email-ben elküld
Találat: 1536 Hozzászólások (0)
 Szóljon hozzá Ön is!
|
RSS-csatorna hozzászólásai
A hozzászólások megjelenítése/elrejtése
