| BÁNYAVÁROS LÉNYEI |
| 2019. Június 09. Vasárnap, 21:27 | ||||||
|
BÁNYAVÁROS LÉNYEI
Réges-régen a bányamanók gyönyörű virágos réteken éltek. De mindig, mikor arra járt egy ember el kellett bújniuk. Ezt az egyik bányamanó megsokallta és gondolt egyet
- Minek bujdosunk mindig, ha alakíthatnánk egy saját kis várost?
Hát így született meg a bánya mélyén Bányaváros.
Több száz év múlva az akkori bányamanó gyerekek, sőt felnőttek se tudtak a kinti világról. Egyszer úgy történt, hogy egy kíváncsi kis bányamanó hazafelé tartott a bánya iskolából, és megpillantott egy épp arrafelé szálló gyönyörű, szikrázóan piros katicát. A kis'bányamanó elképedve csodálta a gyönyörűen furcsa lényt. Mivel nem tudta mi az a kis bogárka, elővett a táskájából egy palackot és belerakta a katicát. Szaladt a többi gyerekhez hogy megmutassa nekik a különös lényt. ;
- Hát ez meg mi a szent bányamanó? - kérdezte Bánya Móni. - Ez egy gyönyörű Kati Katica! - felelte habozva Bánya Monci. - De mégis, mi az a Kati Katica?
Hát igazán én sem tudom, mi lehet az, mert még eddig soha nem láttam ilyet. Ezen az összes kis bányamanó elgondolkodott. Hogy jutott hozzánk? Kerestek-kutattak, mígnem egy sötét alagutat találtak. Törték a fejüket erősen:
- Vajon mi lehet a sötét alagút végén? - Talán onnan jött az a kis bogárka is? - Vajon van élet odaát? A kérdések a fejükben halmozódtak, de nem kaptak egy kérdésre se választ. Ezért maguknak kellett utánajárniuk. Egy nap összegyűltek Moncinál, és előrukkoltak a tervvel.
- Na idefigyeljetek! - mondta Monci.
- Móni, megvannak a bábuk?
- Megvannak.
- Jó, akkor rakd be őket a takaró alá!
- Jó, megvan!
- Ezzel megvan az első szakasz. Most jöhet a második - mondta izgatottan Monci.
- Moki, elhoztad a felszerelést?
-El.
- Akkor sorold! Zseblámpa.
- Pipa - mondta a lista kipipálása közben.
-Kötél.
- Pipa.
- Védőfelszerelés.
- Pipa.
- Akkor indulhatunk!
A gyerekek elindultak a sötét alagút felé. Mind nagyon féltek.
- Moki, Móni elő a zseblámpákat! Induljunk!
Míg a sötét alagútba mentek, furcsa érzés fogta el őket. Az arcocskájukon hűvös, szellős érzés futott át. A továbbiakban sebesen futottak, hogy újra érezzék azt a kellemesen hűvös érzést, na meg még azért is, hogy megtudják mi van az alagút végén. Egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy valami fényesség ütött át a bánya bejáratánál.
Mire kiértek a bányából körülnéztek, gyönyörű fák, madarak énekszava, élénk színekkel pompázó illatos virágok lepték el őket. De mind közül a legszebb az a kékkel befedett ég, amin bárányfelhők versenyeztek, A szikrázóan tűző nap a sugarait a patakra irányította, így keletkezett szivárvány megpillantásával egy új világ kezdődött a bányamanók számára is.
Jakab Ivett tizenkét éves tanuló
Szieberth Róbert Általános Iskola, Pécs
Felkészítő tanár: Barics Margit
Kedvencekhez ad
Könyvjelző
Email-ben elküld
Találat: 1633 Hozzászólások (0)
 Szóljon hozzá Ön is!
|
RSS-csatorna hozzászólásai
A hozzászólások megjelenítése/elrejtése
