Előszó

Előszó

2017. Május 07. Vasárnap, 12:28

Előszó

A Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület Mesék a bányákból munkacímmel pályázatot hirdetett általános iskoláskorú, maximum 14 eves diákok számára és a bányászattal, bányamanókkal kapcsolatos mesék írására buzdította a diákokat. Ezt a mesekötetet, amit a kedves olvasó a kezében tart a beérkező legjobb mesékből állt össze. A bányászközösségek zárt, társadalmilag elkülönülő közösségek voltak. amelynek jellegzetes folklórjelenségei, hiedelmei, szokásai alakultak ki. A bányászok sajátos hagyománykörrel rendelkeztek, a körükben gyűjtött történeteket a mese. a hiedelemmonda és a történeti monda határán állnak. „A kockázattal terhes bányamunka, ennek a normális élettől távol eső, földalatti színhelye, a természeti erők kiszámíthatatlansága, a sötétség. a csöpögő víz, s a sziszegő huzat, a kopogó kövek félelmetes zajai, a titokzatos légkör, amelyben veszélyek leselkednek, az izgalmas és a szokatlannak olyan fluidumát hozzák létre, amelyből sejtelmek, tabuk, babonás képzetek keletkeznek. Ezek a legkülönbözőbb fantáziaképekké sűrűsödhetnek, amelyben a borzongó hangulatok és az aggodalom ölt alakot Mik is a bányamanók? Hosszú szakállú, sokszor piros sapkás, törpe szerű lények, néha állatalakban, esetleg óriás képében jelennek meg, a bán vakban cinek. A helyek szellemei a népi hiedelemvilágban olyan szellemek. amelyeknek fennhatósága a kultúra tárgyaira, az épületekre (ház, istálló, csűr), hidakra, bányákra, hajókra terjed ki, általában ott jelennek meg az embernek. A bánya manókról szóló hiedelemmondák szerint az emberekhez való viszonyuk általában pozitív, segítik a bányászokat, figyelmeztetik Őket a veszélyre. A bánya szabályai ellen vétőket pedig büntetik a lámpa eloltásával, kövek hajigálásával, a bányák beomlasztásával. Milyenek is a banyamesék, a bányamanók a gyermekek elképzelésében? A kisiskolás, általános iskolás gyerekek, a bányász narratívák ismerete nélkül sajátos módon ábrázolják ezt a világot. A gyerekek által írt mesékben az ösztönös reakciók pontosabban tükröződnek vissza, mivel nincs olyan kényszer, amely a társadalmilag elfogadott viselkedésre ösztönözné őket. Mivel a mese magát az elő gondolkodást kínálja, a legtermészetesebb a gyerek észjárását abban a közegben megragadni, amelyben igazán otthonosan mozog mesékből megismerhet jük, mire irányul az érdeklődése, melyek azok az. alapvető problémák, amelyek foglalkoztatják. mitől szorong, milyen érzéseket él át különböző helyzetekben. A szabadon írt mesékben lehetőségünk van a gyermek sajátos élet szemléletének elemzésére is. mivel akárcsak szerepjátékaiban, a mesékben is azokat a valóságelemeket ábrázolja, amelyek a mindennapi életben fontos szerepet töltenek he. Ez tág teret nyit a fantázia működésének, míg az események témái a valóságban megtörtént eseményekből fakadnak, tehát lényegüket tekintve valósághűek. Bármennyire erős legyen a fantázia működése, a gyermek nem veszíti cl kapcsolatát a reális szituációval. és érzelmeit, gondolatait belevetítheti a szereplő cselekedeteibe, szavaiba. A mesében legyőzheti félelmeit, kompenzálhatja kicsiségéi, felszámolhatja szégyenérzetének okát, beteljesítheti akaratát, újra élheti és átalakíthatja a valóságot. Ezáltal csökken az indulatok hőfoka, lehetőség van egy nem tudatos öngyógyító tevékenységre. A kisiskolások meséiben, ahogy kikopnak a csodás elemek, helyet adnak a valóságnak, a mesehős is elveszíti régi nagyságái, a hősies küzdi- lem valóságossá alakul. A bányamesékben is megjelennek azok a hősök akik emberi érzelmekkel rendelkeznek, félnek, töprengenek, haboznak i mesebeli hős lassan rendkívüli emberré válik, akár ezt a rend kívüliségét is elveszíti. A hősök nemcsak emberibbek, gyerekesebbek hanem olyan egyéni vonásaik, cselekvéseik, indítékaik vannak, mint magának a meséi hallgató és olvasó gyereknek. Megjelenik a hős, akinek már nincs szüksége segítségre, hanem a saját ereje által akar győzni. Ugyanígy maradnak csodálatos körülmények, fokozatosan kikopik a varázslat, és mi 1 mélyebben tör be a realitás. A mindennapi problémák tükröződése a gyerekek által írt mesékben jelzi, hogy a nagy mesekorszak végén járnak, a valóság egyre mélyebbel tör be ebbe a csodálatos vágyvilágba. A bánya törpék királynője Kámpicsorka. akinek mindig rossz kedve lett, fia szomorúságról és szegénységről hallott gyémántberakásos tabletjén éhező elfgyerekeknek utal egy jelentősebb összeget. A bányatörpék királynőjét aprócska röggé változtatják, és csak akkor lehet visszavarázsolni hogyha minden hegyet megmozgatnak és minden darabka aranyat és gyémántot kihordanak belőle A bányamanók kedvem közlekedési eszköze Repülő Ráró banyamanók arról álmodoztak, hogy bejussanak a Bányaegyetemre ahol mindent megtanulnak a bányászatról és minden manói ki tudnak majd okitani és a bánvászengedélyüket is meg tudják szerezni. A próbatételek között szerepek hogy meg kell 1 óra alatt rakni 7 csillét szénnel, a közettan órán pedig megtanulható, hogy a muszkovit egy nagyon gyenge kristálvkőzet. amely a legkisebb nyomásváltozásra is leszakadhat. A manóknak gyémánt ismeret, manótan, buckaugrás, pillangószámolás és csákányismeret óráik vannak az iskolában. A kisiskolások a fikció korlátái közé világképét, lelkiállapotát, logika jat. véleményei, vágyait, kívánságait is becsempészi. A csodás keret marad. ám a fantáziaelemek mellett a realitás elemei is beszűrődnek, a témák gyakran a valóságban megtörtént eseményekből fakadnak. Ezt tartom a mesekönyv legnagyobb értékének.